Lapunk azután fordult előbb a Miniszterelnökséghez, illetve az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz (az akkori NBH jogutódjához), hogy a Heti Válaszban legutóbb megjelent „leleplező” cikk nyomán Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök – és az írásban hírbe hozott többi szocialista politikus is – azt kérte: hozzák teljes egészében nyilvánosságra azt a vizsgálati anyagot, amely még a kormányváltás előtt készült az ügyben.

A titkosság feloldására, illetve időtartamára, a titokgazda személyére és a vizsgálat tartalmára vonatkozó kérdéseinkre végül a Belügyminisztérium válaszolt. Azt írták, hogy az NBH még 2006 őszén kezdeményezett vizsgálatot a védett kormányzati objektumnak számító balatonőszödi kormányüdülőben, az akkori miniszterelnök – mint védett vezető – beszédének rögzítése és kiszivárogtatása kapcsán.

A vizsgálat megállapításait tartalmazó összefoglaló jelentést a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója annak tartalma alapján államtitoknak minősítette – emlékeztet a belügyi tárca, hozzátéve: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján a minősített adatok nem ismerhetők meg.

„A fentiek alapján az összefoglaló jelentés az irat minősített jellegénél fogva – a minősítésben meghatározott időpontig – nem hozható nyilvánosságra. Ezért a feltett kérdéseinek megválaszolására nincs lehetőség” – írta válaszában a BM.

Gyurcsány Ferenc legutóbb a Népszabadságnak azt mondta: semmi kockázatot nem lát abban, hogy az elkészült jelentésnek bármely részletét nyilvánosságra hozzák. „Ha ahhoz fűződik érdek, nyugodtan nyilvánosságra lehet hozni mindent. Annyit azonban megjegyeznék, hogy a Fidesz sem örülne, ha minden hozzáférhetővé válna abból, amit a titkosszolgálat az őszödi ügyben feltárt. A történet nem ott kezdődik és fejeződik be, hogy valakik ezt a hanganyagot átadják valakinek. Ez a felvétel egy hosszú láncon ment keresztül, és ebben a láncban van olyan fontos elem, amely érdemben érinti a Fidesz eddig hangoztatott pozícióját. Bátorítom a kormányt, hogy ne csak a fontos részleteket nem tartalmazó összefoglaló jelentést, hanem minden vizsgálati, elemző adatot hozzon nyilvánosságra az ügyben” – mondta lapunknak a volt kormányfő.

A szocialisták már a vizsgálat lezárultakor a teljes nyilvánosságot szorgalmazták, az NBH főigazgatója azonban (akkor Balajti László) ezt azzal hárította el, hogy védeni kell a „módszereket”. Érdekesség, hogy annak idején épp az a Szili Katalin kezdeményezte levélben az MSZP akkori elnökénél, Lendvai Ildikónál, hogy tegyenek meg mindent a jelentés nyilvánosságra hozataláért, akit legutóbb a Heti Válasz cikke összefüggésbe hozott a kiszivárogtatással.

Az NBH vizsgálata az őszödi kazetta ügyében majd háromévi nyomozás után zárult le; a vizsgálat – amelyet még Szilvásy György korábbi titkosszolgálati miniszter kezdeményezett – azt állapította meg: nem belső ember készítette a felvételt, és külső lehallgatók sem működtek közre. Vagyis nem az egyik szocialista képviselő vette fel a beszédet, és nem külső, speciális technikai eszközzel hallgatták le azt – a nyilvánosságra került felvétel a helyszínen készült hivatalos kazetta egy másolata. Az NBH vizsgálati anyaga arra is megpróbált választ adni, hogy ki vagy kik rendelhették meg a felvétel másolását és kiadását.

Úgy tudjuk, az összefoglalóban szerepel egy tétel, amely szerint a hivatalos felvétel egy másolata átkerülhetett „egy másik politikai oldalhoz, ahol pihentették azt az önkormányzati választásokig”. A jelentés állítólag nem nevezi meg, még csak nem is sejteti, hogy melyik politikai erőről van szó, de Gyurcsány azóta tett rá célzásokat, hogy a Fidesz és valamilyen módon Debrecen városa lehet az érintett.

Azt, hogy az NBH milyen mélységben vizsgálta a felvétel útját Balatonőszödtől a beszédet nyilvánosságra hozó Magyar Rádióig, illetve milyen végső megállapításokra jutott, a jelentés titkossága miatt nem lehet tudni.

A jelentés összefoglalóját, egy közel másfél oldalas dokumentumot, illetve annak tartalmát Juhász Gábor akkori titkosszolgálati miniszter megküldte Bajnai Gordon akkori kormányfőnek is. Ebből a jelentésből később hivatalosan csak annyit közöltek a nyilvánossággal, hogy nem titkos eszközökkel készült a kikerült felvétel. Bajnai Gordon a Népszabadság mostani megkeresésére mindössze annyit mondott: amit ezzel kapcsolatban elmondhatott, azt már elmondta korábban. „Az ügy mostani felmelegítése csak arra szolgál, hogy a trafikmutyiról elterelje a figyelmet” – tette hozzá. Arra, hogy az általa megismert jelentés mennyivel vitt közelebb az évek óta nyitott kérdés megoldásához – jelesül ahhoz, hogy ki szivárogtatta ki az anyagot –, nem adott választ. 

Kívülről lehetetlen volt lehallgatni