Lapunknak több forrásból is megerősítették azt az elképzelést, hogy a hatóság elnökének egy hírközlési szakembert vagy politikust neveznének ki, a Médiatanács vezetését pedig egy médiajogászra vagy egy a médiaiparban jártas vezetőre bíznák. Ezt többen azért tartanák célszerűnek, mert a kétfunkciójú – hírközlési és médiafelügyeleti – óriáshatóság felállítása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem a pozitív várakozások váltak valóra, hanem – a hírközlési szabályozás szempontjából – a legrosszabb forgatókönyv következett be.

Bebizonyosodott, hogy a hírközlés-szabályozás szakmai színvonalát lenullázta a médiaszabályozás átpolitizáltsága, többek között azért, mert az elnöki rendeletek hátterében a legtöbben még akkor is politikai motivációt sejtettek, amikor valójában nem volt. Éppen ezért a lapunk által megkérdezett szakértők többsége – politikai kötődéstől függetlenül – úgy véli: ki kell szabadítani a hírközlési szabályozást a politika fogságából, s ennek első lépése lehet a médiatanácsi és a hatósági elnöki posztok szétválasztása.

Többen hangsúlyozzák azt is: a hírközlési szabályozás Szalai Annamária betegsége és halála miatt hónapok óta nem működik, ezért fontos lenne, hogy legyen feje a szabályozó hatóságnak, és végre megszülessenek azok a döntések, amelyekre már régóta vár a piac.

Szalai Annamária április közepén hunyt el. A nemrégiben módosított médiatörvény alapján Orbán Viktor miniszterelnöknek új típusú jelölési eljárást kellett indítani az utód kiválasztására, az Európa Tanács nyomására ugyanis a hatóság elnökét már nem a kormányfő, hanem az ő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, kilenc évre. A miniszterelnöknek pedig a jelölés előtt egyeztetnie kell szakmai szervezetekkel. Ez meg is történt, de a szakmai szervezetek által javasolt személyek nevét nem hozták nyilvánosságra, kivéve Majtényi Lászlóét, akit a MÚOSZ jelölt.

Információink szerint kormányzati és fideszes körökben a jelölésre esélyesnek tartott személyek közé sorolják Koltay Andrást, a Médiatanács tagját, Böröcz Istvánt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatóját, Kalmár Istvánt, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét, valamint Deutsch Tamást, az Európai Parlament fideszes képviselőjét, a párt korábbi médiaszakértőjét.

A kormány május elején a jelöléssel kapcsolatban egy olyan jogértelmezési kérdést küldött az Alkotmánybíróságnak, amelyből arra lehet következtetni, hogy Orbán Viktor nem zárja ki politikus jelölését sem.

Azt tudakolják ugyanis a legfőbb bírói testülettől, hogy a közszolgálati médiumokat felügyelő kuratóriumban betöltött tagságot, az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságában betöltött tisztséget (Deutsch Tamás évekig volt a testület tagja), a médiaügyekkel összefüggő peres képviseletet, esetleg a médiaügyekkel összefüggő perekben korábban eljáró bírói praxist a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletének lehet-e tekinteni. Az lehet ugyanis az NMHH elnöke, akinek van felsőfokú jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettsége, és legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlata.

Lapunk információi szerint a két poszt szétválasztása esetén elképzelhető egy olyan leosztás, hogy Kalmár István vagy Deutsch Tamás lenne az NMHH elnöke, Koltay András vagy Böröcz István pedig a Médiatanács vezetője.

Deutsch Tamás ugróiskolája, MTVA,