A büntető törvénykönyv módosítása önálló tényállássá teszi a kapcsolati erőszakot, ennek megfelelően a testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést a jövőben súlyosabban – akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is – büntethetik, ha az elkövető és az áldozat együtt él vagy élt, illetve ha kapcsolatukból közös gyermek született.

A javaslatot – amely előbb „hozzátartozó bántalmazásának”, majd fideszes képviselőnők javaslatára „háztartáson belüli erőszaknak” nevezte volna az új tényállást, ám végül „kapcsolati erőszak” lesz a neve – 213 igen szavazattal, 6 ellenében, 66 tartózkodás mellett fogadták el. A kormánypártok igennel szavaztak, az MSZP és a Jobbik tartózkodott, a nem szavazatokat független képviselők adták le.

Az új tényállás a hozzátartozókra, a volt házastársakra, volt élettársakra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is vonatkozik, és a bűncselekmény megvalósulásának feltételeként határozza meg a jelenlegi vagy korábbi együttélést. De nem szabályozza azokat a kapcsolati formákat, amikor az elkövető és a sértett sosem éltek együtt.

– Vagyis nem vonatkozik például a fiatalok körében jellemző „együtt járásra”, illetve arra az esetre, amikor csak az egyik fél akarja a kapcsolatot. Pedig nem kell sokat kutatni az olyan hírek után, amikor ilyen kapcsolatok végződnek súlyos tragédiákkal – mutat rá Wirth Judit, a NANE munkatársa.

Fideszes kezdeményezésre két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját, illetve, ha az emberi méltóságát súlyosan sértő magatartást tanúsít. Az eljárás ezekben az esetekben csak a sértett indítványára indulhat el.

Wirth Judit üdvözölte, hogy a vita során ezeket a részeket is beemelték a törvénybe, ugyanakkor megjegyezte: egy koherens szabályozáshoz szükség volna a családon belüli vagy párkapcsolati erőszak összetett problémakörének megértésére. Úgy látja, ez ma még nem jellemző, hiszen például a fenyegető zaklatás fogalma továbbra sincs a passzusok között. Holott a NANE tapasztalatai alapján a bántalmazó kapcsolatból kilépő nők mindegyikét éri ilyen, írásban, szóban, telefonon vagy jogi úton fenyegető, félelmet keltő retorzió az elhagyott bántalmazó részéről – hangsúlyozta.

Az új törvény nem ejt szót a párkapcsolaton belüli szexuális erőszak jellemző formáiról sem, és nem bünteti a „reprodukciós jogokkal” való visszaélést. Vagyis például azt, amikor partnere abortuszra kényszeríti a nőt, vagy nem adja meg a lehetőséget, hogy eldöntse, mikor szeretne teherbe esni. Az ilyen esetekkel viszont a jogalkalmazók mindaddig nem tudnak mit kezdeni, amíg a törvény nem nevesíti őket, emiatt pedig büntetlenül maradnak, holott Wirth Judit szerint már önmagában a szabályozásnak is jelentős visszatartó ereje volna.