Budapest kontra Brüsszel: most még csak leveleznek
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a Népszabadságnak azt mondta, a kormány részéről elküldték a válaszokat Francoise Le Bailnek, a bizottság jogérvényesülési főigazgatójának, de még nem érkezett meg a viszonválasz, így nem lehet tudni, elégedett-e az Európai Bizottság, és az általa vitatott három ügyben lezárul-e a szakmai eszmecsere.
Az igazságügyi államtitkár tájékoztatása szerint a magyar válasz azt tartalmazza a bíróságok ügyáthelyezésére vonatkozóan, hogy az csak csoportosan történhet meg, az Országos Bírói Tanács (OBT) által meghatározott feltételekkel. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke nem dönthet saját maga egy ügyben sem, csak végrehajtja a bírói testület határozatát.
A minimumfeltétel: az OBT-nek az eljáró bíróságok kijelölésénél tekintettel kell lennie arra, hogy csak a 120 százalékos hátralékot meghaladó bíróságok ügyei kerülhetnének a legfeljebb 80 százalékos feldolgozottsági szinttel rendelkező bíróságokhoz. A módosítás a szubjektív elemet kiszűri, „de nem mondanám, hogy teljesen automatikusan történne az ügyáthelyezés, az OBT mérlegelhet” – tette hozzá Répássy Róbert.
A választási kampány során közzétett politikai reklámot illetően nem fejtettek ki semmilyen jogi aggályt, nem az a kifogásuk, hogy a szabályozás ellentétes lenne az uniós joggal – állítja az államtitkár. Az Európai Bizottság azt sérelmezi, hogy nem lesz belső ellentmondásoktól mentes a magyar szabályozás: azért aggályosak a politikai reklám kérdésére vonatkozó passzusok, mert a hatályos alaptörvény valamennyi választásra egységes rendelkezéseket tartalmaz, ezen szabályok egyaránt érvényesek minden választási kampányra, és a politikai hirdetések, reklámok közzétételére is mind a parlamenti, mind az EP-választáson.
Orbán Viktor miniszterelnök viszont már közölte, noha nem osztja Barroso elnök aggályait, de mivel „semmilyen fájdalmat nem okoz nekünk elfogadni az ő hibás álláspontját”, a választási eljárási törvényt úgy korrigálná a kormány, hogy az EP-választásokra a tiltás ne vonatkozzon. Azaz: mást mondana a törvény, mint az alaptörvény. Munkatársunk felvetésére, hogy ezek szerint módosítani kell az alkotmányt, Répássy Róbert úgy reagált, „ez nem vetődött fel mint megoldás”, és ilyen elképzelést nem is tartalmaz a válaszlevelük.
Az alaptörvény módosítását akkor fontolnák meg, ha a bizottság azt állítaná, hogy az uniós joggal ellentétesek a magyar rendelkezések. Ennek ellentmond, hogy más uniós országban is van hasonló szabályozás – mondta az államtitkár. A másik „egyszerű” lehetőség szerinte, hogy visszavonják a választási eljárási törvényhez előterjesztett módosító indítványt, és marad a hatályos alkotmányos rendelkezés.
Répássy Róbert nem erősítette meg azokat a sajtóhíreket, hogy mégis lesz egy ötödik alkotmánymódosítás a Barroso elnök által sérelmezett harmadik alkotmányos rendelkezés, a különadók kivetése miatt. A magyar kormány azt szeretné elmagyarázni az Európai Bizottságnak, hogy ez az alkotmányos passzus csak „felhatalmazó rendelkezés”, nincs erre vonatkozó konkrét adótörvény-szabályozás. Ez pusztán lehetőség a mindenkori törvényhozás számára: ha egy európai bíróság bírságot vagy kártérítést szabna ki Magyarországot illetően, és nincs erre biztosítva a költségvetésben forrás, akkor lehet adót kivetni.
Az Európai Bizottság azonban arra hivatkozik, hogy az EU-tagországoknak van együttműködési kötelezettségük az uniós intézményekkel (bíróságokkal), ezért számukra nem elfogadható az adókivetés. A magyar fél szerint viszont az adókivetés belügy, azaz tagállami hatáskör. „Ez a vita folyik. Várjuk Le Bail főigazgató reakcióját” – közölte az államtitkár. (Tegyük hozzá, Orbán Viktor már e pontot illetően is közölte a megoldási javaslatát: e szerint EU-ügyeket érintő döntésre nem vonatkozna a kifogásolt szabályozás.) Répássy Róbert véleménye szerint ha a bizottság csak ezt a három pontot találta aggályosnak a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán – „billegő-vitatható” jogi kifogásokat előtárva –, akkor végképp nem lehet érteni, Barroso elnök miért akarta leállítani a magyar alkotmánymódosítást.
Arra, hogy az Európai Bizottság már jelezte, megvárják a Velencei Bizottság jelentését a negyedik alkotmánymódosításról, az igazságügyi államtitkár úgy reagált: jogilag nem függ össze a két dolog, hiszen a Velencei Bizottság az Európa Tanács szerve. „Ha az EU-jogot nem sérti a negyedik alkotmánymódosítás, vagy csak minimális mértékben, azt nehezen fogadjuk el, hogy a Velencei Bizottság szerint mégis uniós alapértékeket sértene a magyar szabályozás. Ha végül az Európai Bizottság számára elfogadható választ ad a magyar kormány, akkor a Velencei Bizottság sem állíthat magasabb mércét az EU-alapértékekre hivatkozva” – hangoztatta az államtitkár.
