A Hír TV osztalékát elvinné a reklámadó
A reklámszakmát igen érzékenyen érinti a kormány új különadóterve, bár bevezetéséről még nem született döntés. A fejlesztési minisztérium elképzelése szerint a reklámadót a hirdetést megjelentető médiumnak kell megfizetnie a reklám közzétételéből származó bevétele után. Nem kell adót fizetni a politikai és a társadalmi célú hirdetések után, minden mást azonban megadóztatna a kormány, így a televíziós vásárlásokat és a médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatását. A tervek szerint az új adó sávos rendszerű lesz: évi egymilliárd forint bevételig nem kell adót fizetni, 1-5 milliárd forint között egy százalék, 5-10 milliárd forintnál már tíz százalék, a tízmilliárd forint feletti hirdetési bevételre pedig húszszázalékos adót vetnének ki. A progresszív rendszer miatt az elvonás elsősorban a nagy kereskedelmi televíziókat, az RTL-t és a TV2-őt „vágja meg”.
A május végén közzétett legfrissebb, 2012-es mérlegbeszámolók alapján az RTL Klub lehet a legnagyobb reklámadó-befizető. Az RTL Klubot üzemeltető Magyar RTL Televízió Zrt. 2012-ben 25,8 milliárdos bevétel mellett 6,6 milliárdos adózott eredményt könyvelhetett el. Mindezt az RTL úgy érte el, hogy 2011-hez képest csökkent az árbevétele, de nőtt a nyeresége. Tavalyelőtt ugyanis 29 milliárdos árbevételből produkált 2,6 milliárdos eredményt. Reklámadóval „számolva” az RTL-nek 2012-ben mindössze hárommilliárdos nyeresége lenne, 2011-ben pedig veszteségbe fordult volna át.
A TV2 a reklámadóval tovább növelte volna a veszteségét. A TV2 utoljára 2009-ben volt nyereséges, akkor 654 millió forint plusszal zárta az évet. Azóta azonban tartósan mínuszban van, 2010-ben 2,2 milliárdos, 2011-ben 8,94 milliárdos, tavaly pedig 6,7 milliárdos veszteséget produkált. Árbevétele folyamatosan csökken: 2010-ben 19, 2011-ben 16,2, 2012-ben pedig 14,2 milliárd forint bevételre tett szert. Reklámadóval a tavalyi vesztesége 6,7-ről hozzávetőlegesen 8 milliárdra növekedne.
A kereskedelmi tévék és rádiók közül a Hír TV és a Viasat profitját vághatja meg erőteljesen a reklámadó. A Hír TV tavaly 9,32 milliárdos forgalom mellett 565 millió forint nyereséget termelt a tulajdonosai számára, az osztalékként kiosztott 400 millió forintot teljes egészében elvinné a kormányzati különadó. A Viasat a tavalyi csaknem 7,2 milliárdos árbevétel 692 milliós adózott nyereséget hozott össze, ez hozzávetőlegesen 250 millió forinttal csökkenne a kormányzati sarc miatt.
A reklámadó bevezetéséről a kormány a végső döntése előtt még várhatóan ezen a héten egyeztet a reklámszakma képviselőivel. A két legnagyobb kereskedelmi tévé a nyilvánosság előtt is tiltakozott az új adó ellen.
Az RTL szerint az jelentősen szegényítené a tartalomipart, csökkentené a Magyarországon előállított műsorok mennyiségét, egyúttal munkahelyek százait veszélyezteti a médiaiparban. A magyar RTL Csoport minden opciót mérlegel a további magyarországi működésével kapcsolatban, lapunk megkeresésére a tévé egyik vezető személyisége azt azonban elképzelhetetlennek tartotta, hogy kivonulnának az országból.
A TV2 szerint a reklámadó bevezetésével több száz ember munkahelye kerülne veszélybe, alapvető, a nézőket 15 éve szórakoztató és tájékoztató műsorok szűnhetnek meg, emellett nem lenne pénz tömegtájékoztatásra, közszolgálati feladatok teljesítésére. A reklámszakma képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy a hazai tévés vállalkozások az elmúlt öt évben bevételeik 40-50 százalékát veszítették el. A további súlyos terhet jelentő reklámadó hatása már a képernyőkön is érződhet, népszerű műsorok szűnhetnek meg. Rámutattak, hogy Európában több országban is van reklámadó, de annak mértéke, kiterjesztése és felhasználása lényegesen különbözik a magyar tervezettől. Ausztriában például eddig 5 százalékos volt a reklámadó, azonban az idén készülnek annak kivezetésére, éppen a kimutatható negatív hatások miatt.
A nagy médiacégeknek lehetőségük lenne megkerülniük a különadót. A legkönnyebb helyzetben azok a társaságok volnának, amelyeknek több sajtótermékük, tévécsatornájuk is van: külön cégekbe szervezve nem érnék el az egymilliárdos határt. Így minimálisra tudnák csökkenteni a befizetendő reklámadót, bár erre nyilván a kormánynak is lenne „válasza”.
