Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet egykori megszüntetéséről két dolog biztosan állítható: az akkori szabad demokrata egészségügyi kormányzatnak nem sikerült meggyőznie sem a laikus, sem a szakmai közönséget, hogy miért kell lakatot tenni az erősen lepusztult, de amúgy értékes ingatlanra. Hiba volt ugyanakkor a betegeket és a velük foglalkozó szakmai teameket szélnek ereszteni, ahelyett hogy a bezárás pillanatában azonnal új centrumba költöztették volna őket. Valószínűleg emiatt nem kerülhetett azóta sem nyugvópontra az OPNI bezárása miatt kialakult vita. Ugyanakkor hiba az is, hogy a 2010-ben megválasztott kormány odáig sem jutott, hogy megvizsgálja, pontosan mi történt, vagy konkrét adatai lennének az egykori Lipót bezárásának következményeiről.

Pedig ha valaki egyszer a XXI. századi egészségügyi kormányzás történetét szeretné röviden elmesélni, akkor arra a legjobb példa éppen az OPNI lenne – itt aztán minden megvolt. Volt lepusztult infrastruktúra, meggyőzés nélküli rapid állami beavatkozás, volt kontrollját vesztett lobbizás és a hihetetlennél is hihetetlenebb elméletek.

Ezek illusztrációjaként csak egyet említünk: voltak, akik a szcientológusok befolyásának tudták be, hogy a szabad demokraták becsukták végül az intézményt. (Erre persze rá is erősített, hogy a szcientológiai egyház két hazai vezetője 2010-ben megkapta a Szabadságérmet David Miscavige-től, az egyház nemzetközi vezetőjétől, egyebek mellett épp az OPNI bezáratásáért. A Szabadságérem [Freedom Medal] a Nemzetközi Szcientológia Egyház legmagasabb kitüntetése.)

Kiderült az is, hogy a komolynak hitt egészségügyi vagyon sem ér annyit, mint amennyinek számosan hiszik: az OPNI épületét és telkét immár öt éve nem sikerül pénzzé tenni. E történet kapcsán megidézhető a szegények és kiszolgáltatottak teljes kiszorulása is az ellátórendszerből. Mert bár Szabó Máté ombudsmanon kívül szinte senki nem tett kísérletet ennek egzakt feltérképezésére, mégis nyilvánvaló, hogy temérdek rászorult maradt ellátás nélkül, mert akinek nem volt elég önvédelmi és érdekérvényesítő képessége, az biztosan az utcán vagy – jobb esetben – a szociális ellátórendszerben kötött ki.

De a legnagyobb baj, hogy mindössze sejtetések, jelzések vannak arról, hogy mi lett az akkor utcára kerülő betegek sorsa. Ezt maga a máig egyetlen, a történtek feltárására tett kísérlet, az ombudsmani jelentés is igazolja. A néhány évvel ezelőtti vizsgálat szerint az adatgyűjtés szinte lehetetlen, így az ellátásból kiesett betegek pontos száma sem tudható, a helyzet feltárását megkísérlők valójában csak a szakma napi tapasztalataira tudnak hivatkozni. Aszerint pedig a pszichiátriai betegek száma egyre nő, ugyanakkor mind kevesebben kapnak ellátást valamint, valószínűsíthető, hogy összeomlott az ellátás rendszere, és összességében jelentősen csökkent a pszichiátriai férőhelyek száma. A betegek, főleg az enyhébb, középsúlyos esetek jelentős része eltűnt a rendszerből. S ez az amire a kormányzat, a  szakma, az új intézmény megnyitására azóta is folyamatosan hivatkozik

„Az már a Lipót bezárásának pillanatában fölmerült, hogy a Nyírőbe telepítik át az OPNI feladatait, csakhogy annak több feltétele is lett volna” – mondta lapunknak Falus Ferenc egykori tiszti főorvos, a Nyírő Gyula Kórház korábbi főigazgatója. Egyebek mellett pénzre és betegellátási kvótára van szüksége a Nyírőnek a feladatra, meg kell építeni egy új pavilont – amelynek a tervei már az ő főigazgatósága idején is megvoltak –, amelyben az ambuláns rendelők, valamint a pszichiátriai betegek foglalkoztatói kaphatnak helyet. Továbbá szükség volna arra is, hogy a Nyírő aktív kórházként – a belgyógyászati, a nőgyógyászati, a sebészeti és az intenzív osztályokkal – működhessen.

A Nyírő aktív kórházi funkciói javarészt a 2007-es kapacitásszűkítő reform áldozatául estek. Ugyan belgyógyászata ma is van, de a nőgyógyászat, sebészet csak kiszervezett magánszolgáltatásként van jelen az intézményben. Azaz várhatóan érdemben most sem történik majd semmi, hacsak azt nem értékeljük annak, hogy másik intézményre akasztják az országos pszichiátriai intézet tábláját. Miközben az is sejthető, hogy a szándék mögött nincs se elég pénz, se elég kapacitás, se a betegek állapotára támaszkodó szakmai program. Csak annak a demonstrálása, hogy amit a balliberális kormányzat elvett, azt a nemzeti kabinet visszaadja.

Itt az OPAI

Hárommilliárd forintot fordít mentálhigiénés egészségügyi fejlesztésekre a kormány – erről beszélt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az OPNI helyébe lépő új intézmény, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) alapító okiratának átadásán. Az összegből az intézet fejlesztésére 130 millió forint jut, ezenfelül a népegészségügyi programból több mint hárommilliárd forintot költenek mentálhigiénés fejlesztésekre. Egyebek mellett ebből fogják kialakítani a mentális koordinátori hálózatot és egy magas biztonsági fokozatú osztályt is. (MTI)

Balog Zoltán bejelent, a háttérből Szócska Miklós egészségügyi államtitkár figyeli