A képviselőnek csak kérnie kell, az állam rekvirál
A kormánypárti képviselő újabb kisajátítási okot vezetne be, s ha a tervezetet elfogadják, „az országgyűlési képviselők, valamint a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, az Országgyűlés által választott közjogi megbízatást betöltő személyek és hivataluk elhelyezése” érdekében bármely ingatlan kisajátítását kezdeményezhetnék. E körbe elég sokan tartoznak: többek között az államfő, a ház elnöke, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, de még az Állami Számvevőszék elnöke és az ombudsman is.
Ők tehát maguk vagy hivataluk számára elvileg bármilyen ingatlant kinézhetnének. Igaz, az előterjesztés annyiban árnyalja a képet, hogy ilyen célból kisajátításra „különösen az Országgyűlés Hivatalának, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezése érdekében” lenne lehetőség. Csakhogy a „különösen” fordulat azt jelzi, hogy a felsorolt személyek közül senkit nem fosztanának meg attól a lehetőségtől, hogy az állam „rekviráljon” egy nekik tetsző épületet.
Ilyen esetben a jogszabálynak azt a rendelkezését sem kellene alkalmazni, amely szerint feltétel, hogy „a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják”. Az előterjesztés indokolása szerint minden külön vizsgálat nélkül valószínűsíteni kellene, hogy a köz mindenképpen jobban jár, ha elöljárói méltó helyen lakhatnak vagy dolgozhatnak. Meg nyilván azzal is, ha a szóba jöhető – akár magántulajdonú – épületek között maguk szemezgethetnek.
Újabb szempontot hozna be György képviselő a környezetvédelmi célú kisajátítás feltételei közé is. A tervezet szerint erre „a település lakossága életminőségének javítása céljából a település klimatikus és ökológiai viszonyainak megőrzése, javítása, védelme, a levegőszennyezettség és a zajterhelés csökkentése” lenne mód. Ez kevésbé vitatható elképzelés, bár elég nagy – talán túl széles – mérlegelési szabadságot biztosítana.
A tényszerűség kedvéért le kell szögezni, hogy magántulajdont csak a törvényben felsorolt közérdekű célra – egyebek mellett idesorolható a honvédelem, a településrendezés, a közlekedés, a természetvédelem, de tavaly óta akár a sportinfrastruktúra fejlesztése is – és kártalanítás mellett lehet kisajátítani. Az érintettek ugyanakkor az eljárás jogalapja, illetve a fizetni kívánt összeg nagysága miatt egyaránt bírósághoz fordulhatnak, ám a bíróság ideiglenes intézkedéssel a per jogerős lezárása előtt a kisajátítást kérelmező birtokába adhatja a vitatott ingatlant.
Ezen a szabályon tovább lazítana György István: javaslata szerint per esetén bevezetnék az előzetes eljárást, amelynek keretéten a kisajátítási hatóság megállapítaná a jogalapot és a kártalanítás összegét is, ugyanakkor kimondanák, hogy az ilyen eljárás alatt a kérelmező gyakorlatilag azonnal hozzákezdhet a tervezett építkezéshez vagy átalakításhoz. Vagyis: nem kellene megvárni a hosszú bírósági procedúra végét, hanem a kiszemelt épületben megkezdhetnék a tervezett közfeladat-ellátáshoz szükséges tevékenységet. Igaz, ha a kisajátítást kezdeményező később pert veszít, elbukhatja mindazt a pénzt, amit a kiszemelt ingatlanra költött.
Orbán Viktor miniszterelnök néhány hete egy fővárosi buszbemutatón a sajtó nyilvánossága előtt közölte a főpolgármesterrel: ő bizony visszaszerezné az Állami Balettintézet egykori épületét annak portugál tulajdonosától. Kezdeményezzenek ilyen törvényt, és akkor ő csináltat egyet, de „én azt nem tudom kitalálni helyettetek” – mondta Tarlós Istvánnak. Ez még valószínűleg nem az a javaslat, de mindenképpen egy lépés afelé, hogy amit az állam kinéz magának, arra könnyebben rátehesse a kezét. Egyébként a ma hatályos szabályok szerint is kezdeményezhetné a balettintézet egykori ingatlanának visszavételét, csak arra kellene hivatkozni, hogy a műemlék épület másként teljesen tönkremegy.
A terézvárosi polgármester különben pár napja megismételte: készül egy másik előterjesztés is, amely kifejezetten a világörökségi területeken levő ingatlanok – ilyen az Andrássy út – tulajdonosaira róna többletkötelezettségeket. Ha azokat nem fejlesztenék megfelelő módon, jöhetne a bírság, majd végső esetben akár a kártalanítás fejében történő államosítás.
