Lesz-e Lázár Jánosból Fidesz-alelnök?
„Nem kérek bocsánatot az első év sodró lendületéért, nem ígérek érdeksérelmek nélküli rendrakást, nem ígérek lendület- és ütemváltást, nem ígérem a status quo védelmét. A nagy ügyek, a nagy döntések és a felelősség nagy része még hátravan” – ezt Lázár János mondta a Fidesz 2011-es tisztújító kongresszusán, akkor még parlamenti frakcióvezetői minőségében. Most minden bizonnyal az azóta sem szünetelő „sodró erejű lendülete” miatt esett rá a miniszterelnök-pártelnök választása, már ami a Fidesz negyedik alelnöki tisztségét illeti.
A vasárnapi tisztújító Fidesz-kongresszus legizgalmasabb kérdésévé az vált ugyanis, ki lesz a negyedik alelnök Varga Mihály helyett, aki amiatt nem indul a posztért, mert kinevezték nemzetgazdasági miniszternek. A negyedik alelnöke az lesz a Fidesznek, akit Orbán Viktor akar – ez a kongresszusi küldöttek számára is evidencia.
Az előzetes tervek szerint június 5-én, szerdán dől el véglegesen a tisztújítás koreográfiája, így az is, hogy „szükség van-e egyáltalán” negyedik alelnökre Pelczné Gáll Ildikó brüsszeli EP-képviselő, Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester és Kósa Lajos debreceni polgármester mellett. És e három politikus megválasztása bizonyos – mondta lapunknak az egyik fideszes elnökségi tag.
Az viszont állítólag még „lebeg”, hogy ha Lázár Jánost hivatalosan is jelölik, kandidál-e az alelnöki posztra, noha azt lapunknak is megerősítették, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkár neve hangzott el egyedül a múlt heti elnökségi ülésen, Orbán Viktor rá számít a pártalelnöki poszton is.
Lázár János Fidesz-alelnöksége azért sem lenne „rendszeridegen”, mert Orbán Viktor politikai kormányzásának lényege, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkár közvetítse a miniszterelnöki akaratot „a végekre”, azaz a választókerületi elnökökön keresztül szerezzen érvényt a politikai-törvényalkotási és gazdasági céloknak.
Lázár mint parlamenti frakcióvezető minden elnökségi ülésen jelen volt „hivatalból”, s mivel Hódmezővásárhelyen három ciklusra is megválasztották polgármesternek, „pártügyekben is képben van” – mondták róla. Rajta kívül a pártban Navracsics Tibort és Rogán Antalt is szívesen látnák az alelnöki poszton.
Navracsics rendkívül népszerű parlamenti frakcióvezető volt ellenzékben, de a minisztersége kizáró ok volt már a 2011-es tisztújításon is. A belvárosi polgármesterről pedig az az általános fideszes alaphang, hogy mind a legfelsőbb szinteken, „tűzközelben”, mind a „nép közelében” megállta a helyét, népszerű polgármester, de nem aspirál az alelnökségre.
Mindamellett a Népszabadságnak egy megbízható forrás azt mondta, a párttisztségre való kandidálást már a 2014-es választásokon remélt Fidesz-győzelem és kormányalakítás „színezi át”. Azaz, akit a miniszterelnök – adott esetben – a következő kormányában miniszteri bársonyszékben akar látni, az nyilván nem lesz Fidesz-alelnök. Navracsics Tibor egy következő kormányzati ciklusban „átköltözhet a Duna másik partjára”, a Külügyminisztériumba, Rogán Antal fejlesztési miniszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lehet, Balog Zoltán pedig (a miniszterelnök bizalmi munkatársa) humáncsúcsminiszter maradhat.
Orbán Viktor Lázár Jánossal is elégedett, de ma azt még nem lehet pontosan meghatározni, hogy egy erősen centralizált Miniszterelnökség „teljhatalmú” államtitkára vagy kancelláriaminiszter lesz. Mindenekelőtt meg kell nyerni a választásokat, vasárnap a Fidesz kampánykongresszust tart – mondta a Fidesz egyik ismert politikusa.
