− Jövő vasárnap lesz a Fidesz tisztújító kongresszusa, és ön már nem aspirálhat, így nem is lesz a Fidesz alelnöke.

− 2010 óta van egy íratlan szabály a Fidesz elnökségében, miszerint egyszerre kormánytag és alelnök senki sem lehet.

− Orbán Viktor miniszterelnök és pártelnök is. Rá nem érvényes az „egy poszt, egy ember” elv?

− Orbán Viktor nem alelnök, hanem pártelnök.

− Pedig ön a legnépszerűbb politikus a Fideszben Orbán Viktor után...

− A Fidesz-elnökség nem szépségverseny. A munkához keresünk embereket. Ezzel nincs semmi gond. A Fidesz elnökének lehetősége van arra, hogy meghívjon a Fidesz-elnökség ülésére bárkit, ha annak a személynek a véleményére szükség van. Tehát semmi sem zárja ki, hogy a Fidesz elnökségi ülésén megjelenjek, ha hívnak. Nemzetgazdasági miniszter vagyok, és az a dolgom, hogy a gazdaságpolitikában eredményesen képviseljem a kormányzat célkitűzéseit.

− De a reklámadóról Lázár János tárgyal, aki a hírek szerint a negyedik alelnöke lesz a Fidesznek.

− Ha javasolják, ha elfogadja a felkérést, és ha a kongresszus megválasztja, ennek nincs akadálya. A reklámadó-előterjesztést a nemzetgazdasági tárca dolgozta ki, a miniszterelnök pedig a Miniszterelnökség vezetőjét jelölte ki a megbeszélésre. Amikor a Miniszterelnökséget vezető államtitkár voltam, szintén voltak ilyen tárgyalások.

− Mikor értesült arról, hogy megszüntethetik a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárást? Feltételezzük, nem Andor László magyar uniós biztos Twitter-bejegyzéséből.

− Nem. Május 15-én az Ecofin-ülésen pár percet beszéltünk Olli Rehn biztos úrral, és biztatónak nevezte a magyar intézkedéseket. Május 22-én pedig éppen Kazahsztánban voltam, amikor telefonon beszéltünk. Akkor jelezte, hogy elkészült az értékelése, és olyan javaslatot tesznek, amely az eljárás megszüntetésére vonatkozik.

− Matolcsy György vagy az ön sikere a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése?

− Ez a kormány és az ország sikere. Három év van mögötte, ehhez nem lett volna elegendő néhány hónap. Persze az is tény, hogy februárban az Európai Bizottság még nem tartotta valószínűnek, hogy Magyarország kikerül az eljárás alól.

− Miért nem?

− Mert úgy értékelték, hogy a hiány három százalék fölött lehet 2013-ban és jövőre is. Volt egy két-három hónapos intenzív időszak, amikor meg kellett győzni a bizottság illetékeseit, hogy képesek vagyunk három százalék alatt tartani a hiányt. Ami végül eldöntötte a kérdést, az a május 10-én meghozott kormányzati döntés volt. Ha az nincs, akkor vélhetően nem pozitív döntést hoznak.

− A kormány kapitulált?

− Miért kapitulált volna?

- Mert szabadságharcot folytatnak...

− Elég határozott levelet küldtem Olli Rehnnek, tájékoztatva arról, hogy nem értünk egyet a bizottsággal...

− Akkor miért hajtatta végre Orbán Viktor a Brüsszel által megszabott intézkedéseket?

− Ezeket a kormány nem tartotta szükségesnek, de elfogadta, hogy az Európai Bizottság dönt arról, Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. Nem kockáztathatjuk meg, hogy 500 milliárd forintos uniós támogatást elveszítsünk, erre az országnak szüksége van, ezért egyenlegjavító intézkedésekről döntöttünk. Ezt a bizottság illetékesei elfogadták.

− Brüsszeli nézőpontból Magyarország anélkül nem szorította volna három százalék alá a hiányt, ha ők nem lengetik be az 500 milliárd elvonását.

− Brüsszelben is emberek hoznak döntéseket, ennek tudom be, hogy hibázhatnak. Tavaly például 1,9 százalékos volt a magyar hiány, tehát jelentősen tévedtek.

− „Kényszerítettek, vágattak, kompenzáltattak” – mondja ön az Európai Bizottságról. Akkor a túlzott deficites sikersztori Brüsszel sikere.

− Arra kell emlékeztetnem önöket, hogy 2010-ben, a kormányváltáskor az országot Görögországgal említették egy lapon. Ma elmondható, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszűnik. Azért ha azt mondják, hogy ebben a magyar kormánynak nem volt szerepe, ezt vissza kell utasítani, mert nem így van.

− A magyar kormány szerepe a végrehajtó szerep volt e téren, nem?

− Voltam katona, és lehet, hogy néha az őrmesteremnek nem volt igaza, de akkor sem kezdtem el vele vitatkozni, mert tudtam, hogy döntési jogosítványa végül is neki van. Jobban járok bizonyos szempontból, ha alkalmazkodom az elvárásokhoz, az utasításhoz.

− Orbán Viktor viszont azt mondta egy rádióinterjúban, hogy Brüsszelnek vannak döntései, de azokat nem szokta végrehajtani...

− Ne keverjük össze a nagyságrendeket. Ha keres egy kellemetlenkedő alak, és azt mondom a titkárnőmnek, hogy „nem vagyok itt”, az más kategória, mint ha Gyurcsány Ferenc elismeri Őszödön, hogy „hazudtunk reggel meg este”, nem beszélve „a trükkök százairól”. A magyar kormány ebben az értelemben nem kockáztatott, nem mérlegelt: a gazdaságfejlesztés érdekében nem volt hajlandó lemondani 500 milliárdról. Más kérdésben a magyar kormány kitart az álláspontja mellett, adott esetben hajlandók vagyunk elmenni az Európai Bíróságra is.

− Alkotmányos kérdésekben. De pénzkérdésben engedett.

− Amikor kőkemény milliárdokról, támogatásokról volt szó, akkor a magyar kormány kész volt az álláspontját nem feladva alkalmazkodni. A költségvetés 300 milliárdos „túlhúzása” kényszer hatására, az 500 milliárdról való le nem mondás pedig belátás alapján történt. A kényszer és a belátás nem ugyanaz. Beláttuk, hogy Brüsszelt nem tudjuk meggyőzni az igazunkról.

− Akkor igazságtalan Magyarországgal az EU?

− Ami az igazságtalanságot illeti: az nem korrekt, hogy vannak mérőszámok, Magyarország ezeket teljesíti, és erre azt mondják, „mégse”. Brüsszel kimondva-kimondatlanul azzal a gazdaságpolitikával nem ért egyet, amelyet a magyar kormány folytat.

− Nem lehet, hogy az önök által képviselt irány nem jó? Mert a különadók korlátozzák a növekedést?

− A gazdaságpolitikai eszköztárban a bizottság megmaradt a hagyományos eszköztárnál, az azonban nem vált be, Spanyolországban például mélyebb visszaesést idézett elő. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem Barroso bizottsági elnök, sőt Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója is, elemzőkről nem is beszélve. Úgy tűnik, nem jött még el az idő a bizottságban, hogy ezt a mainstream álláspontot felül kell vizsgálni. Ez alapvető baj, és részben oka a tartós európai válságnak.

− Nem inkább a strukturális gondok jelentik a problémát: túl nagy az elvonási szint, túl kevesen dolgoznak?

− Vannak olyan ügyek, amelyekben egyetértünk az Európai Bizottsággal. Elég nagy baj lenne, ha ilyen pontok nem lennének. Abban, hogy tovább kell csökkenteni az adósságszintet, hogy fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra van szükség, teljes mértékben egyetértünk. A kormány 2013-ban és 2014-ben olyan gazdaságpolitikát kíván folytatni, amely csökkenti az adósság szintjét. Vitánk a bizottsággal abban van, hogy szükség van-e rezsicsökkentésre vagy bankadóra. Az utóbbi kérdésben például azt szeretné az unió, ha csökkentenénk ennek a szintjét. Szívesen mérsékelnénk a jövőben, de nem látom ennek a költségvetési fedezetét.

− De a személyi jövedelemadó lehet egy számjegyű? Orbán Viktor a kilencszázalékos szja-kulcs bevezetéséről azt mondta csak, hogy jövőre biztosan nem...

− Ez egy hosszú távú cél. Hatszázmilliárd forint pótlását nem tudnánk most hirtelen megoldani. A miniszterelnök úr azt fogalmazta meg, milyen kívánatos irányba kell mozdulnia az adórendszernek.

− Mikor lesz egy számjegyű az szja?

− Sok múlik azon, mikorra mozdul ki a számunkra kulcsfontosságú európai, illetve németországi piac a jelenlegi, recesszióközeli állapotától.

− Ha jövőre kimozdul?

− Nem látom ennek jelét.

− Akkor ez csak kampányközlés volt?

− Ez kormányzati cél. Lehet, hogy két év múlva érjük el, de az is lehet, hogy öt év múlva. Fontos, hogy az emberek tudják, merre tartunk, mit szeretnénk elérni.

− Értjük, de az előbb azt mondta, hogy a különadók megszüntetése is fontos. Melyik van előbb?

− A kormány célja az adósság csökkentése és a foglalkoztatás növelése, ehhez rendel eszközöket. Ha adósságot szeretnénk csökkenteni, akkor még szükség van arra, hogy a különadókból származó bevétel befolyjon.

− Ha viszont a foglalkoztatást szeretnék növelni, akkor szükség van arra, hogy a szektoriális adók torzító hatása ne korlátozza a növekedést.

− Nehéz kérdés a torzító hatás becslése. Érdemes vizsgálni, hogy ezek az adók valóban lehetetlenné teszik-e egyes szektorok működését, vagy pedig hozzájárulnak a terhek egészségesebb elosztásához. Hiszen egyes ágazatok más mértékben járulnak hozzá a növekedéshez vagy a foglalkoztatáshoz, és ezzel nem feltétlenül áll összhangban a jövedelemtermelő képességük.

− A bankszektor hozzájárul a növekedéshez azzal, hogy hitelez...

− A szolgáltatási szektor hozzájárulása más a gazdasági teljesítményhez, mint az ipari szektoré. Az EU folyamatosan figyeli, mekkora az ipari termelés aránya a GDP-ben. Az uniós átlag húsz százalék alatt van, Magyarország 23 százaléknál jár, Franciaország és Nagy-Britannia viszont már 15 százalék alatt.

− Ha a kormányra kerülnek ismét, akkor maradnak a különadók 2015 után?

− Erre a kérdésre térjünk vissza 2014 tavaszán.

− Miért kell mégis reklámadó? A törvényjavaslat címében is az volt, hogy ezt a terhet a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében vezetnék be.

− Az érdekképviseletekkel folytatott egyeztetést követő kormányülésen születhet meg a döntés arról, hogy a kormány bevezeti-e a reklámadót...

− Orbán Viktor a rádióban azt mondta, hogy július elsejétől lesz új adó.

− Mint a költségvetésért felelős miniszter szívesen fogadnék nyolc-kilencmilliárd forint bevételt. Ez megkönnyítené az államháztartási célok teljesítését.

− Nem arról van szó, hogy a sajtót, a kereskedelmi tévéket szeretnék megregulázni az új adóval?

− Ha egy kormány pusztán politikai alapon döntene adókról, akkor egyet se vezetne be, viszont megszüntetné az összeset. Ha politikai alapon döntenénk, a választások előtt egy évvel biztosan nem vezetnénk be ilyen adót.

− Még egyszer kérdezzük: mire kell a pénz? A hiány megfelelő szinten van, már a bizottság se kér többet...

− Egyrészt június 21-én hozza meg a pénzügyminiszterek tanácsa a döntést, ekkor lehet pontot tenni a történet végére. Másrészt:nem biztos,hogy az unióban elfogadott vagy az Országgyűlés által meghatározott hiánycél egybeesik az én szakmai meg győződésemmel. Minél kisebb hiányt szeretnék elérni. Egyszer majd el kell jutni addig, hogy egyensúlyban lévő, hiány nélküli költségvetéssel zárjunk le egy évet.

− Ilyen alacsony beruházási szint mellett biztos, hogy további fiskális restrikcióra van szükség?

− Az elmúlt három évben két százalékponttal csökkent a GDP-arányos adóelvonás Magyarországon. Csökkentjük az elvonásokat. A belső arányok változtak meg, átrendeződött az adószerkezet, a jövedelmek helyett a fogyasztást adóztatjuk, és megjelentek a szektoriális különadók.

− A jövedelemcentralizáció nőtt.

− Az adóterhek átlagos szintje ma 39 százalékos, ez 41 százalék volt, amikor átvettük a kormányzást. Jelentős megtakarításokat kellett elérnünk ahhoz az állami kiadásokban, hogy csökkentsük a hiányt.

− Ez a valódi magyar tündérmese?

− Sokféleképpen lehet leírni azt, ha egy gazdaság a korábbinál jobban teljesít. Én jobban szeretem azt a megfogalmazást, hogy Magyarország a saját lábára állt. Külső segítség nélkül sikerült az államháztartás hiányát a GDP három százaléka alá szorítani, az adósságszint csökken, és mindez nem jár olyan szociális feszültségekkel, mint néhány dél-európai államban. Ez komoly teljesítmény.

− Akkor egy szóban hogyan jellemezné a három évet vagy az eredményt?

− Munka volt. Feladat, amelyet el kellett végezni. Elértünk a történet egy olyan pontjához, amikor már kívülről is egyre többen azt mondják, jó irányba haladunk. Brüsszel után a londoni elemzők is jobb véleménnyel vannak rólunk, és nagyon várom, hogy a hitelminősítők is lépnek majd.

− Az reális számítás, hogy egy jobb besorolás esetén a kamatterhek több százmilliárdos csökkenése várható, és erre apellálva gondolják, hogy lesz pénz a büdzsében?

− Olyan véleményt nem olvastam, hogy ha kikerülünk a túlzottdeficiteljárás alól, és a hitelminősítők kedvezőbben ítélnek meg bennünket, az rosszat tesz a gazdaságnak.

− Mekkora lehet a mozgástér?

− Ezt számtalan külső tényező befolyásolja. Ma erre a kérdésre nem lehet pontos választ adni.

− Kaptak jelzést a felülvizsgálatra?

− Nincs olyan információnk, hogy felülvizsgálat alatt lennénk. De szorgalmaznánk egy ilyen lépést.

„Brüsszel kimondva-kimondatlanul azzal a gazdaságpolitikával nem ért egyet, amelyet a magyar kormány folytat”