Aggályos a magyar alaptörvény
A tervezet készítői igen alaposan górcső alá vették az alkotmány április 1-jétől hatályos módosítását, és azzal kapcsolatban – miközben elismerik, hogy egyes szabályokat az Európa Tanács tagállamai maguk határozhatnak meg – ellentmondások sorára hívják fel a figyelmet. Így kimondhatják az önkényuralmi rendszerek idején elkövetett embertelen bűncselekmények elévülhetetlenségét, amit a németek és az osztrákok is megtettek – de rögtön a második világháborút követően.
A kommunista diktatúra után húsz évvel viszont már kérdéses lehet, hogy nem a bosszú szándéka vezeti-e a jogalkotót, ami elfogadhatatlan. Ennyi idő múltán a lusztrációs intézkedések bevezetéséhez nyomós okra lenne szükség – és megfelelő eljárási garanciákra is, mert az elfogadott normaszöveg bizonytalan, ezért értelmezési nehézségeket vethet fel. Mindennek egyébként a Velencei Bizottság szerint nem az alkotmányban, hanem a büntető törvénykönyvben lenne a helye. Az egyházak parlament által történő elismerése kapcsán a VB jelzi: az eljárási garanciák hiányát már korábban szóvá tették, s az alaptörvény módosítása szerint a döntés ellen az érintett szervezetek az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhatnak.
Amúgy elfogadják, hogy a vallását mindenki szabadon gyakorolhatja, az pedig az Országgyűlés hatásköre lehet, hogy egyes támogatásokat a felekezeteknek milyen feltételek mellett biztosítanak. Mindazonáltal jelezték: az emberi jogok európai egyezménye szerint a vallási szervezeteket védelemben kell részesíteni minden olyan közösségi tevékenység kapcsán, ami a hitélettel kapcsolatban áll. Az országos listát állító pártok a választásokon a jövőben csak a közszolgálati médiában hirdethetnek. E tekintetben nincs európai konszenzus, de a kiszivárgott dokumentum szerint a bizottság aggályosnak tartja, hogy a kormány csak az EP-választások kapcsán módosítana a szabályozáson, lehetővé téve, hogy akkor a kereskedelmi médiumok is közzétehessenek ingyenes politikai reklámot.
Ezt a bizottság szakértői önkényes megkülönböztetésnek tartják. A felsőoktatási intézmények autonómiáját korlátozó rendelkezéseknek nem az alaptörvényben a helye – vélik a VB szakértői. Ugyanezt tartják a hallgatói szerződésekről is, amelyek kapcsán a kormány érveit vitathatónak tartják. A jelentéstervezetben megjelenik az Országos Bírósági Hivatal elnökének az egyes ügyek áthelyezésére vonatkozó, sokat bírált hatásköre. A Velencei Bizottság újólag megfogalmazza aggályait, mert ez jogbizonytalansághoz vezethet. Igaz, a kormány korábban már visszakozott, s e tekintetben most is kész a szabályok újabb megváltoztatására; ha az egyes perek más bíróság elé utalása esetén valamilyen automatizmus érvényesülne, azt vélhetően a bizottság is elfogadná.
Az Alkotmánybíróságról szóló önálló fejezetben a VB az egyik legnagyobb ellentmondásnak azt érzékelteti, hogy az alaptörvény negyedik módosítását a magyar álláspont szerint az AB kezdeményezte. A testület azonban csak az alkotmány életbeléptetésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket kifogásolta. A kormány azon állítása sem igaz, hogy bővült a testület hatásköre; éppen ellenkezőleg, szűkült a mozgástere, s igencsak problémás, hogy az AB döntéseire rendre alkotmánymódosításokkal reagáltak. Figyelmeztettek arra is, hogy az alkotmányozás nem lehet a napi politika eszköze, s annak az uniós és a nemzetközi jog külső korlátját jelenti, amire az alkotmánybíráknak figyelemmel kell lenniük.
Szó sincs tehát róla – amire Budapesten utaltak –, hogy a parlament korlátlan hatalmat élvezne, s végső legitimáció letéteményese lenne: ez legfeljebb diktatúrában lehet így. A sarkalatos törvények kapcsán pedig a VB jelentéstervezete arra hívja fel a figyelmet: ha azok körét túl szélesre vonják, ellehetetlenítik a jövőbeni kormányok tevékenységét. Lattman szerint a tervezet a nemzetközi jogban elég kemény hangvételű szövegnek tekinthető, és a VB az észrevételeit az emberi jogok európai egyezményével, a strasbourgi bírósági gyakorlattal és az AB korábbi határozataival elég jól alá is támasztotta. Ezért úgy gondolja, hogy a törvényhozásnak mindenképpen meg kell fontolnia a bizottság kritikáját, amelynek jelentős puhulására nem számít.
Még változhat a szöveg
A Velencei Bizottság végleges jelentésének ismeretében tesznek ajánlásokat Magyarországnak, és bíznak abban, hogy folytatódik a konstruktív párbeszéd – áll az Európa Tanács főtitkárának tegnap kiadott, lapunkhoz is eljuttatott közleményében. Thorbjorn Jagland hangsúlyozta, hogy csak annak június 14-én esedékes elfogadása után tudja kommentálni a jelentést. Úgy tűnik azonban, hogy – miként a tervezetből is kiderül – az alaptörvény negyedik módosítása csökkenti az Alkotmánybíróság szerepét, és veszélyezteti a fékek és ellensúlyok demokratikus alapelvét. Ez a bírálat nem új keletű, más megfigyelők is osztják, különösen az Európai Unióban – áll a közleményben. Az okmány tervezetét tévedésből tették közzé a bizottság honlapján – közölte a Népszabadsággal Daniel Holtgen, az Európa Tanács főtitkárának szóvivője. Mint kifejtette, bár az iratban nincsen semmi titkos, ez nem bevett gyakorlat, mivel a jelentés szövege még nem végleges, változhat a hivatalos közzétételig.
(Munkatársunktól)
