„A bicepszünk tovább nő”
Szerinte ugyanis ha eltűnik a nemzet, eltűnik a megbecsülés, a tisztelet, ebből egy birodalmi Európa lesz, erős hatalmi központtal, ahol a provinciák hátrányos helyzetben vannak, kettős mércével kell szembesülniük.
A várakozásokkal ellentétben Orbán Viktor nem beszélt Brüsszelről, a túlzottdeficit-eljárásról és a tegnapi magyar sikerről, mindössze annyit mondott, bízik benne, hogy egyszer valaki – elemző, történész – megírja ennek az „akciósorozatnak” a történetét. „Itt van a kezemben – mint egy salesmannak –, egy újság” – lobogtatott meg egy nála lévő folyóiratot, és a konferenciára meghívott, a hátsó traktusban felsorakozott újságírókra célozva megjegyezte: „a kamerák mögött leselkedők” nyilván arra számítanak, hogy bölcs összefoglalást ad kormányzása három évéről. Adott is, mindenekelőtt a Nézőpont Intézet kutatását olvasta fel, eszerint az elmúlt három év során a kormányprogram vállalásainak 69 százalékát teljesítették. A kormányprogramban megjelölt öt nemzeti ügy, „vállalás” közül az elsőről, a gazdaság talpra állításáról azt mondta: kormánya mindent megtett azért, hogy Magyarország nem más pénzén éljen, hanem a sajátján, ha ugyanis más pénzén él, az szégyen. „Lehet, hogy nem vágja egy országnak senki a szemébe, hogy te német pénzen élsz, de úgyis tudja mindenki” – célozgatott a miniszterelnök. Ezért – emlékeztetett – kormánya első teendői között „rendben lezártuk” az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal, „ők hazamentek, mi pedig maradtunk” – fogalmazott diadalittasan. „Gatyába ráztuk” a költségvetést, rekordmélységbe szorítottuk a hiányt, az ország pedig ma már a piacról finanszírozza magát. Európa egyik legígéretesebb gazdasága a talpra állított magyar gazdaság – állította a gazdasági eredményeket sorolva. Szerinte nagy vívmány, hogy míg 2010-ben 1,8 millió ember fizetett adót, ma közel négymillió.
A második vállalás, a szociális biztonság kapcsán a miniszterelnök ezúttal is megismételte: nem lehetetlen az egy számjegyű szja bevezetése Magyarországon. „Ha esélyt kapunk rá, szeretném még azt megélni, hogy egy számjegyű legyen a jövedelemadó.” Sőt gazdaságfilozófiailag azzal értene egyet, ha nem is kellene jövedelemadót fizetni. A rezsicsökkentést illetően közölte: „ahogy nőtt a bicepszünk, csökkentettünk”. És mivel „a bicepszünk tovább nő”, a kormányoldal bátran vállalkozhat a rezsicsökkentés folytatására.
Az egészségügy „megmentése”, bár még nem tökéletes a rendszer, de szintén sikerült – konstatálta a miniszterelnök, megjegyezve, „megpróbálkoztunk a bérrendezéssel, rezidensek, miegyebek”, és a hátralévő feladatok között említve a háziorvosok helyzetének rendezését. Orbán Viktor a konferencián állította, javult a közbiztonság is: a választások előtt egyenruhás félkatonai szervezetek masíroztak, cigányokat lőttek le, nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, 20 ezer forint alatt szabad rablás volt a tolvajoknak. – Ma nem lehet masírozni, nem lehet faji alapon gyilkolni, a rendőrök létszámát emeltük, igaz, a börtönökben most 12 ezer helyett 18 ezer ember ül.
Végül az utolsó vállalás, a demokratikus normák helyreállítása, illetve a kormányát ért bírálatok kapcsán azt mondta: „ha nem veszítettük volna el a humorérzékünket, egész nap kacagnánk”. Ahhoz képest amilyen állapotok voltak 2010 előtt – utalt például az őszödi beszédre, melynek alapfilozófiája volt szerinte, hogy „csapd be az országot”, „verd át az országot” –, ma egy világos, ugyan vitatott, de átlátható alkotmányos rend működik Magyarországon.
Végül a konferencián Orbán Viktor kormánya modellértékű intézkedései közé sorolta a munkaalapú társadalom bevezetését a jóléti helyett. Ezen a ponton a miniszterelnök megint felhozta a nácikat: a „workfare”, azaz a munkaalapú társadalom kapcsán azon sajnálkozott, hogy „a nácik tönkretették az egész dolgot, azt, hogy a munka mit csinál az emberrel”…
