Óvatlan befektetők és a racionális spekuláns
„Tájékoztatlak, hogy ma délelőtt a Tresor Market Ltd. képviselőjét keresve meglátogatott három »úr« és nevedre voltak kíváncsiak. Miután – egyelőre – nem adtam ki, személyesen nekem adtak 48 órás ultimátumot, hogy a TM Ltd.-hez befektetett pénzüket juttassam vissza hozzájuk, ellenkező esetben keményebb eszközökhöz nyúlnak velem szemben…” Az idézet abból az e-mailból való, amelyet egy – egyebek között – befektetési lehetőséget is közvetítő cég vezetője írt a Tresor Market Ltd. magyarországi helytartójának, a korábbi be nem tartott ígéretek helyett most már tetteket követelve tőle, nevezetesen, hogy fizessék már végre ki az általa hozzájuk közvetített ügyfeleket.
Nagy valószínűséggel ekkor már a levél írója is tudta, hogy sürgetése süket fülekre talál majd. Számos jel utalhatott arra, hogy akiknek mintegy 20 megbízójuk 240 ezer euróját kiközvetítették, nem fektették be a pénzt, vagy ha mégis, elbukták, és bár ígérték, nem volt biztosításuk a Lloyd’snál, amelyre hivatkozva tőkegaranciát ígértek a befektetőknek.
Abból gondolhatta a levél írója, hogy minden odaveszett, és az ő jó hírét, testi épségét és talán még a szabadságát is csak egy mielőbbi rendőrségi feljelentés mentheti meg (talán) a befektetők bosszújától, hogy kiderült (sorstársaival kiderítették), a Tresor Market Ltd. mögött részben ugyanaz a kör sejlik fel, mint amelyik az MTS Bróker és a Safebróker nevű vállalkozást is „működtette”. E két cégre viszont a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének több hónapos vizsgálódását követően tavaly októberben csapott le a BRFK. Több mint 300 befektetőjüktől megközelítőleg egymilliárd forintot vettek át magas hozam ígéretével, de néhány kiváltságostól eltekintve ügyfeleik még a tőkét sem kapták vissza – ezért indult a hírek szerint nyomozás.
A felügyelet jogosulatlan pénzügyi tevékenységet sejtett a tranzakciók mögött, lévén, hogy nyilvántartásuk szerint a cég nem rendelkezett a tevékenységéhez szükséges engedélyekkel. A brókercégek jogi képviselője szerint azonban semmiféle engedélyköteles tevékenységet nem végeztek, így nem is kellett bejelentkezniük a felügyelethez.
A BRFK kezdetben csalást sejtett a tranzakciók hátterében. A társaság 2012 augusztusában például azt ígérte, hogy ha valaki legalább 18 ezer eurót, azaz mintegy ötmillió forintot fektet be náluk legalább egy évre, az 16,5 százalékos fix hozamra és ötszázalékos extra nyereségre tehet szert. Igaz, ha a befektető menet közben kivenné a pénzét, nem kap kamatot, és még ötszázalékos feltörési költséget is fizetnie kell. Az ügyészség azonban –kiszivárgott hírek szerint arra hivatkozva, hogy vannak „látható nyomai valódi befektetéseknek” – egyelőre elvetette a csalás gyanúját, a nyomozás így „csak” jogosulatlan pénzintézeti tevékenység gyanújával zajlik. A Fővárosi Főügyészség megkeresésünkre azt írta: „A cselekmény jelenlegi jogi minősítése a még elvégzendő nyomozási cselekmények eredményéhez képest változhat, a nyomozó hatóság más bűncselekmények esetleges gyanúját is vizsgálja az ügyben.”
Az ügy egyetlen gyanúsítottját, a tavaly októberi rajtaütéskor elfogott Madarász Mihályt szabadon engedték. Röviddel ez után jelent meg a piacon ajánlataival a Tresor Market Ltd,, amely ajánlati felhívásaiban nyomatékosan felhívta leendő befektetőinek a figyelmét, hogy a cég a Seychelle-szigeteken van ugyan bejegyezve, de nem offshore. Az MTS és a Safebrókerhez képest visszafogottabb befektetési ajánlattal és némileg bonyolultabb konstrukcióval álltak elő. A befektetést már nem készpénzben vették át, ahogy egyes károsultak állítása szerint az MTS-nél tették, hanem a szlovákiai CSOB Bankban nyitott számlára kellett átutalni. Elvileg onnan vándorolt volna tovább a pénz egy angliai brókercégen keresztül aranyba, sikeres pénzügyi alapokba és más, magas hozammal kecsegtető befektetésekbe.
Madarász Mihály napi ügyleteket bonyolító spekuláns. Ezt ő állította magáról, amikor 2006 áprilisában az Élet és Irodalom hasábjain A racionális spekuláns című írásában reagált Losoncz Miklós Kik azok a spekulánsok, és miért nem kell félteni tőlük az országot? címmel közölt munkájára. Szerettük volna megkérdezni a közgazdász-informatikus képesítésű, egykor egy főiskolán is oktató Madarászt, hová lett a befektetők pénze. Az MTS és a Safebróker lelepleződése után miért folytatta ugyanazt a tevékenységet más cégek égisze alatt, s gyűjtött be még több tízezer eurót?
E-mailünkre nem reagált, egyes címei visszadobták a neki címzett levelet, két mobilja közül pedig az egyiket már kikapcsolták, a másik pedig a nap minden órájában foglalt. Egy a befektetők körében terjedő e-mail arra utal, hogy valamelyik spanyolországi üdülőparadicsomban él és dolgozik. Újabb „károsultjaik”, akik a Tresor Market Ltd.-nél fektették be a pénzüket, most közösen, mintegy húszan fogadtak ügyvédet. Békés Ádám elmondása szerint abban bízik, ha látják a hatóságok, hogy húsz sértettet képvisel, talán komolyabban veszik. Mert szerinte itt többről van szó, mint hogy valaki jogosulatlanul befektetőket gyűjtött, de a végén nem sikerült az üzlet, és elbukta a befektetéseket. Szerinte egyértelmű a csalás.
Persze mindez nem történhetett volna meg – mondják az ügyben semmilyen formában nem érdekelt szakértők –, ha a befektetők utánanéznek, kire bízzák a millióikat. Elég lett volna meglátogatni a PSZÁF honlapját, és ellenőrizni, hogy a befektetéseket gyűjtő cégeknek van-e engedélyük arra, amit csinálnak. Ám a kockázatmentes magas (hozzáértők szerint irreálisan magas) hozam a legtöbbek gyanakvását elaltatta. A károsultak most a hatóságokat sürgetnék, hogy kutassák fel, és ha még lehetséges, tegyék rá a kezüket a befizetéseikre. Ami persze nem lesz könnyű, és ezt ők is tudják. Főleg, ha a hatóságok továbbra is abból indulnak ki, hogy ha találni legalább egy szabályosnak látszó befektetést, akkor nem beszélhetünk (nem beszélhetnek) csalásról.
Békés Ádám ügyvéd azonban abban bízik, hogy az a tény, miszerint az MST bukása után lényegében ugyanaz a csapat a Tresor Marketben folytatta a betétgyűjtést, talán más megvilágításba helyezi az ügyet a hatóságok előtt is.
