Munka nélküli anyák
Éva több mint hat éve van otthon hatéves fiával és négyéves lányával. A gyes lejárta után szeretett volna visszamenni dolgozni, ám a cég, ahol korábban dolgozott, időközben megszűnt. Diplomája van, beszél németül, mégis lassan egy éve jár állásinterjúkra. Már ha éppen behívják. A legtöbb cég ugyanis, életrajzát látva, válaszra sem méltatja. Az utóbbi időben már nem is írja be, hogy gyermekei vannak, ám az állásinterjún rákérdeznek a „lyukakra”, így színt kell vallania. Azután pedig elutasítják.
Problémájával nincs egyedül: a Tárki Háztartás Monitor 2012 vizsgálatának most megjelent adatai szerint a gyesen, gyeden lévő nők több mint felének munkakereséssel kell kezdenie visszatérését a munkaerőpiacra. Pedig még azoknak sem könnyű, akiknek van munkahelyük, és korábban már bizonyították munkaadójuknak a képességeiket: különböző okokra hivatkozva gyakran megpróbálják ellehetetleníteni visszatérésüket, vagy korábbi pozíciójukhoz képest rosszabbul fizetett, a szakmai előmenetelt tekintve zsákutcát jelentő állásba veszik csak vissza az édesanyákat.
Az OECD-kimutatások szerint Magyarországon a 3 év alatti gyermekkel rendelkező anyák foglalkoztatási rátája a 20 százalékot sem éri el. A 3–5 év közötti gyermeket nevelőknek ugyanakkor már a 60 százaléka dolgozik. A gyermekek száma viszont rontja az esélyeket: az egygyermekes nők 60, a kétgyermekes nők 50, míg a három vagy többgyermekes anyák 20 százalékának van csupán munkája. Ezzel Magyarország – Törökország mellett – a legalacsonyabb kisgyermekes foglalkoztatási rátával bír az OECD-országok közül.
Gregor Anikó szociológus a 2012-es Tárki Háztartás Monitor adatai alapján most arra volt kíváncsi: milyen tényezők befolyásolják a gyesen, gyeden lévő nők munkaerő-piaci visszatérésének esélyeit. A vizsgálatban részt vevő, 16 évnél idősebb válaszadók 3,9 százaléka volt gyesen, gyeden vagy gyeten. (A Háztartás Monitor kutatás adatfelvétele 2012. október 3-tól november 7-ig tartott, 2061 háztartásinterjú és 3787 egyéni kérdőív készült.) Mindössze 49 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy van munkahelye, ahova visszamehet dolgozni.
A probléma épp oly jellemző vidéken, mint a nagyvárosokban: a település típusa vagy mérete nem változtatott az adatokon. Az iskolai végzettség viszont erőteljesen befolyásolja a lehetőségeket: míg a diplomások 92 százaléka jelezte, hogy van munkahelye, addig a legföljebb 8 általánost végzetteknek csupán a 12 százaléka nyilatkozott így. Gregor Anikó megjegyzi: a két szélső kategória között nincs tendenciózus növekedés: mind a szakmával rendelkező, mind az érettségizett nők körülbelül felének állás után kell majd néznie a gyermeknevelési támogatások lejártát követően.
Az alacsonyabb végzettségűek tehát eleve rosszabb pozícióból indulnak, amit csak tetéz az olyan, a munkaerőpiacon jól hasznosítható erőforrások hiánya, mint a jogosítvány, a számítógépes tudás vagy az idegennyelv-ismeret. Azoknak a nőknek például, akiknek van hová visszamenniük dolgozni, a 48 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven, míg a munkahely nélküli anyák mindössze 18 százaléka bír idegennyelv-ismerettel. A jogosítvány esetében 65-26, a számítástechnikai ismeretek tekintetében 79-51 százalék az arány a munkahellyel rendelkező nők javára.
Az anyagi helyzet szintén hatással van a visszatérési lehetőségekre. Minél magasabb egy főre jutó bevételből gazdálkodik ugyanis egy háztartás, annál nagyobb azoknak a nőknek az aránya, akiknek van hova visszamenniük dolgozni. A legalacsonyabb, 35 ezer forint alatti egy főre jutó havi bevételből gazdálkodó háztartásokban élő nők 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs munkahelye. A havi 75 ezer forint vagy afölötti egy főre eső jövedelemből gazdálkodó háztartásokban élő nők 80 százalékának ugyanakkor van hová visszatérnie dolgozni.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az eleve alacsony jövedelmű háztartásokban tartósan kell számolni az anya fizetésének kiesésével, a munkahely-keresési problémák a már eleve hátrányosabb helyzetben lévő nőket fokozottabban sújtják.
12%
A KISGYERMEKES anyák közül a diplomával rendelkezők 92 százalékának van munkahelye, a legfeljebb 8 általánost végzettek mindössze 12 százaléka van állásban.
Ki mennyiért szülne gyereket?
Mekkora fizetésért szülnétek további gyermekeket, ha lehetőség nyílna rá, hogy nagycsaládosként a legkisebb gyerek iskolás koráig főállású anyaként munkálkodjatok? – tette fel Facebook-falán a meglehetősen provokatív kérdést a Bezzeganya.hu portál. A válaszadók több mint negyede felelte azt, hogy a mindenkori minimálbérért vállalna még egy gyereket, a korábbi vagy jelenlegi fizetéséért a válaszadók 33 százaléka szülne újra. Egyaránt 6-6 százalék volt azok aránya, akik azt mondták: nincs az a pénz, amiért több gyereket vállalnának, illetve akik nem tartották jó ötletnek, hogy erre a célra közpénzből még többet költsenek. (V. A. D.)
