Nem kerül le automatikusan a napirendről a kormányülésen a reklámadó akkor sem, ha az Európai Bizottság azt javasolja ma, hogy Magyarország kerüljön ki a túlzottdeficit-eljárás alól – tájékoztatták lapunkat. Az uniós bejelentésre az előzetes elképzelések szerint ma délben kerül sor, és a magyar kormány ülésén is ma szerepel a napirenden a reklámadóról szóló előterjesztés. Erről Varga Mihály a Hír TV-nek azt mondta, minden egyenlegjavító lépés, így a reklámadó is „jól jöhet” a végső értékelésnél, amikor az Európai Bizottság arról dönt, megszünteti-e a Magyarország ellen folytatott túlzottdeficit-eljárást. A nemzetgazdasági miniszter mindamellett emlékeztetett Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős európai biztos előzetes álláspontjára, e szerint a magyar költségvetési zárolások és a beruházások felfüggesztése elegendő lesz a hiány 3 százalék alatt tartásához, azaz a brüsszeli kritérium teljesítéséhez. Varga Mihály azt is elárulta: a kormánynak „van egy titkos fegyvere”, vagyis egy további bevételnövelő lépés arra az esetre, ha Brüsszel szerint a zárolás és a beruházások folyó finanszírozásának felfüggesztése mégsem lenne elegendő.

Az nem derült ki egyértelműen, hogy amikor „csodafegyverről” beszélt, a reklámadóra gondolt-e. A mai kormányülésen – mely várhatóan 11 órakor kezdődik – azt követően kerül napirendre a reklámadóról szóló előterjesztés megvitatása, miután nyilvánosságra hozzák az Európai Bizottság „ítéletét”. A Népszabadság már beszámolt róla, hogy a kormány optimista, „mert a magyar számok jók”. De pozitív uniós döntés esetén is tárgyalnak a reklámadó bevezetéséről. A nemzetgazdasági tárca előterjesztése szerint a reklámot közzétevőknek kell az adót megfizetniük, mégpedig sávos rendszerben. Évi egymilliárdos reklámbevétel alatt nem kell adót fizetni, az 1–5 milliárd közötti bevétel egy százaléka, az 5–10 milliárd közötti 10 és a 10 milliárd feletti bevétel 20 százaléka lenne az adó.

„Nem attól kell tartani, hogy ettől lesz veszteséges, vagy ettől kerül eladásközeli állapotba néhány ilyen cég. A média egy olyan terület, ahol évente 170 milliárd forint fordul meg, megy át, aki reklámozni tud, az nyilván elszánja magát bizonyos lépésekre. A közzétevő pedig van olyan helyzetben, hogy ebből a reklámtortából valamit visszaadjon az államnak közteherviselés címszó alatt” – vélekedett előzetesen Varga Mihály.

A kormány nem tart attól, hogy nagy tévétársaságok végül kivonulnak Magyarországról a reklámadó miatt; a kormányülésen mérlegelik a júliusi, illetve a 2014-es januári bevezetést is, „a részletek, a sávok és százalékok pedig változhatnak pozitív irányba” – mondták kedden lapunknak. Munkatársunknak arra, hogy azért nem veti-e el a kormány véglegesen a reklámadóötletet akkor sem, ha Brüsszel engedi Magyarországot felállni a túlzott deficites szégyenpadról, mert azzal szeretné a 2014-es kampányfinisben megregulázni a sajtót, az volt a válasz, „a kormány ilyen hipotetikus felvetésekkel nem foglalkozik”.

Kormányzati szinten hipotetikus felvetésnek tartják, hogy a reklámadóval megregulázzák a sajtót