Optimistán várakozó kormány
„Brüsszel kompromittálná magát, ha nem a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolná szerdán Magyarországot illetően” – fogalmazott a Népszabadságnak egy kormányközeli forrás annak kapcsán, hogy a múlt héten a Bruxinfo brüsszeli forrásokra hivatkozva arról adott hírt: jó okkal feltételezhető, hogy Magyarország pozitív ajánlást kap az Európai Bizottságtól, és az uniós pénzügyminiszterek június 21-i tanácsülésén hivatalos döntés születhet a 2004 júliusa óta hatályban lévő deficiteljárás megszüntetéséről.
Olli Rehn uniós pénzügyi biztos május elején csak Lettország, Litvánia és Románia esetén jelezte, hogy felállhat a szégyenpadról, Olaszország és Magyarország pozitív elbírálását még lebegtette. Pontosabban Brüsszel azt várta a magyar kormánytól, hogy vigyen véghez további megszorításokat, hogy a költségvetési deficit biztosan három százalék alatt legyen. Ennek ellenére az olasz lapok a hét végén már azt írták: az Európai Bizottság az Olaszország ellen 2009 óta érvényben lévő túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja szerdán.
A magyar kormány is optimistán várakozik – mondták munkatársunknak tegnap a miniszterelnökhöz közeli források. Megfogalmazásuk szerint „ez matematika”. Ha olyan országok, mint Litvánia, Lettország, Románia és Olaszország, kikerülhetnek az eljárás alól, melyek esetén „minimum kétséges” a háromszázalékos hiánycél teljesítése három egymás utáni év során, akkor Magyarországot kötelező felállítani a szégyenpadról.
– Brüsszel a magyar 2012-es lezárt év esetén látványosan fél százalékot tévedett, hiszen az uniós Eurostat pár hete közzétett jelentése szerint a tavalyi magyar költségvetési hiány 1,9 százalékos lett, szemben az Európai Bizottság által prognosztizált 2,4 százalékkal. Ez komoly figyelmeztetés számára – mondta egy jól tájékozott fideszes politikus. Csak mosolygott, amikor munkatársunk megjegyezte: Brüsszel és Olli Rehn követelése kényszerítette Orbán Viktort a büdzsé kifeszítésére és a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett zárolásokkal az összesen 265,8 milliárdos spórolásra. „Orbán Viktort Brüsszel nem tudta semmire sem kényszeríteni” – állította, hozzátéve, „Berlin és Angela Merkel német kancellár befolyását viszont joggal meg lehet említeni”.
Munkatársunk felvetésére, miszerint a magyar kormány sem Brüsszellel, sem Berlinnel szemben nincs alkupozícióban, forrásunk megjegyezte: talán nem véletlen, hogy éppen aznap szivárgott ki uniós forrásból, hogy a Barroso elnök által vezetett Európai Bizottság nagy valószínűséggel Magyarország esetén is a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja, amikor Orbán Viktor és Varga Mihály arról tárgyalt, ha nem lesz elég Brüsszel számára a magyar zárolás és a reklámadó, akkor tovább emelik a bankszektort és más szolgáltató szektort sújtó különadókat. „A Deutsche Telekom nyilván nem lenne boldog egy további emeléstől. Míg az Audinak kifejezetten jó a viszonya az Orbán-kormánnyal, ahogyan a német üzleti körökben sem érzékelni magyarellenes hangulatot.”
Ezt erősítve egy másik, a tűz közelében lévő kormánypárti politikus elárulta, a magyar miniszterelnök által Berlinbe küldött „követek” nemrégiben informális megbeszélést folytattak Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel is, akinek „nincs semmilyen fóbiája Magyarországgal szemben, hiszen a német egyesítéskor Helmut Kohl kancellár belügyminisztere volt. Most pedig „a számok embere”. (A pénzügyminiszter, amikor 2011 decemberében a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktorává avatták, azt mondta: soha nem fogja elfelejteni azt, amit a magyarok tettek Németország és Európa egyesítéséért.) Forrásunk szükségesnek tartotta megjegyezni, az Európai Bizottság nem diktál az uniós pénzügyminiszterek tanácsának, az Ecofinnak, minden bizonnyal inkább Barroso biztosai tájékozódnak az EU befolyásos pénzügyminisztereinek a véleményéről ajánlásuk megtétele előtt. De a végső szót Rehn mondta ki Magyarországról is – tette hozzá egy másik kormányzati forrásunk.
Kormányzati forrásaink még néhány hete is tartottak attól, hogy az uniós döntés negatív lesz Magyarország számára, és felkészültek arra, hogy minden nyilvános fórumon frontot nyitnak: sérelmezik az uniós kettős mércét, és nyilvánvalóvá teszik, hogy az Európai Bizottság politizál, „a biztosok pedig vélhetően multicégek lobbistái”. Azt azonban a lapunk által megkérdezett kormánypárti politikusok határozottan cáfolták, hogy Barroso biztosai „zűrös ügyeinek” bulvárszintű megjelenítésére kommunikációs stratégiát készítettek volna. Azt szintén visszautasította forrásunk, hogy a reklámadó bevezetése azért került volna napirendre, mert az egyik uniós biztos az RTL Klub tulajdonosa, az RTL Group konszern felügyelőbizottsági tagja lenne.
Azt viszont lapunknak biztosra mondták: ha minden előzetes várakozás ellenére sem az lenne a brüsszeli bejelentés szerdán, hogy lekerülünk a szégyenpadról, vagy ha őszre halasztanák a döntést, akkor Orbán Viktor kérésének megfelelően Varga Mihálynak egy további „csomagot” kell letennie az asztalra.
Kormányzati szereplők szerint viszont a realitásnak a megszüntetésnek kell lennie; ha így lesz, nem kell aggódni a 2014-es büdzsé hiánya miatt sem, mert a piacok bizalma nyomán a magyar kockázati felár mérséklődése legalább 500 milliárdos pluszt jelenthet az államkasszának.
