Felszívódott száz év hagyatéka
Alig egy hónap múlva lejár a Budapesti Sport Egyesület (BSE) létesítményeinek eladására vonatkozó moratórium. Ezzel szabad prédává válnak a klub saját, illetve a XII. kerületi és a fővárosi önkormányzattal közös tulajdonban álló, összességében sokmilliárdot érő ingatlanai. Csak magában a XII. kerületi Csaba utcai ingatlant – beleértve a Városmajori Színpadot és a körötte lévő fővárosi törzsvagyonba tartozó közparkot – kétmilliárd forintra becsülték tavaly. Ebből az egyesület része egy tavalyi értékbecslés szerint körülbelül 486 millió forintot ér, a többi a fővárosé. A 987 millió forintra értékelt, 31 ezer négyzetméteres, Városmajor utcai kosárlabda- és vívócsarnokon a XII. kerületi önkormányzattal és a Főkert Zrt.-vel, míg a 4,5 milliárdra taksált Maros utcai röplabda- és asztalitenisz-csarnokok tulajdonjogán csak a kerülettel osztozik a BSE. A népszigeti csónakház a fővárosé ugyan, de használatra átadta a klubnak.
A kiváló elhelyezkedés még a leromlott állapotban lévő épületekkel terhelt ingatlanokat is felértékeli. Tavaly ősszel a főváros is tárgyalt az ingatlanok átvételéről. Csakhogy a klubvezetők közben mással is tárgyaltak, s végül az MTK mellett döntöttek. A két klub májusban jelentette be az összeolvadást. A jogi eljárás végén az MTK jogutódlásával megszűnik az idén századik évébe lépett BSE, de az MTK a BSE valamennyi volt szakosztályának biztosítja a további működését. A szerződést Balás-Piri László, a BSE utolsó ügyvezető igazgatója és Tóth András, az MTK jelenlegi – a BSE korábbi – ügyvezető elnöke írta alá. Az MTK ezzel magára vállalta a BSE adósságát is.
Lapunk információi szerint a fúzióról szóló vitában erős érvként hangzott el, hogy az MTK vezetése kapcsolatai révén állami támogatást szerez az adósságállomány visszafizetéséhez. A Magyar Olimpiai Bizottsághoz (MOB) – Szabó Bence elnök tudomása szerint – nem érkezett ilyen kérés. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában működő, sportért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint összesen 30 millió forint támogatást ítéltek meg az MTK fennállásának 125. évi jubileumi eseményei megrendezéséhez, illetve az idei szakmai többletfeladatok ellátására. A szerződést a múlt kedden írták alá. Ez a pénz azonban akkor is kevés lenne, ha nem lenne pántlikázva.
A BSE tartozását 400-500 millióra becsülik. S ez különösen meghökkentő annak fényében, hogy 2010–2012 között az egyesület 763 millió forint támogatást kapott részben az önkormányzattól, részben az öt látványcsapatsportág társaságiadó-kedvezményéből. S akkor még nem beszéltünk a teniszpályák, plakáthelyek, antennák, büfék és italautomaták üzemeltetéséből befolyt pénzről. A BSE mindezek ellenére a csőd szélére sodródott. Tízmilliókkal tartozott az edzőknek és a sportolóknak, körülbelül 180 millióval a közműszolgáltatóknak. A sportolók közül, aki tehette, átigazolt, a fizetett alkalmazottakat elküldték.
A távozók közül egyetlen ember, a beolvadási szerződést most az MTK színeiben aláíró Tóth András kapott többmilliós végkielégítést. Utódjául Tarlós István kifejezett kérésére Mitnyan Györgyöt, a főpolgármester pénzügyi tanácsadóját választották meg elnöknek. A hivatalos verzió szerint regnálásának egy éve alatt megállították a tartozásállomány növekedését. Ehhez képest a klub közműadósságai nőttek – holott épp erre kapott az egyesület 119 millió forintot a fővárostól –, a korábbi négy hónapról fél évre emelkedett a klub elmaradása a sportolók és az edzők felé. A klub kasszájából egyre jobban hiányoztak a közműcégektől kapott támogatások. Az egyesület bevételeinek 80 százaléka korábban ebből származott.
Tarlós István színre lépésével azonban nagyot fordult a világ. A közműcégek „lefejezésével” a korábbi években meglehetősen nagy lábon élő BSE nem csupán szponzoraitól esett el, de 2011-ben az önkormányzati támogatás összegét is megfelezték. Az új városvezetés ugyanis elégedetlen volt a sportszakmai tevékenységgel, valamint a súlyos eladósodással járó gazdálkodással. Tarlós elszámoltatást akart, amelynek levezénylésével Mitnyan Györgyöt bízta meg. Tavaly júniusig ült az elnöki székben. Egy éve alatt a korábban több százmilliós bevételt elkönyvelő egyesület elvesztette edzői és sportolói zömét, növelte az adósságát. A főváros mindezt tagadta. Az önkormányzati számítások szerint a klubelnök alig tízmillió forint lejárt tartozással adta át utódjának a BSE-t. Más források azonban 400 milliót meghaladó adósságról beszélnek. S egyelőre nem tudni, hogy állami támogatás híján miből rendezné ezt az MTK. Hacsak nem az ingatlanok értékesítéséből.
