„A Hit Gyülekezete az elmúlt évtizedek ténykedései alatt bebizonyította, a kereszténység és a magyarság hagyományos értékeit folyamatosan semmibe veszi” – így indokolta a jobbikos Zagyva György Gyula az egyházi törvényhez benyújtott módosító javaslatát, amely a gyülekezetet megfosztotta volna egyházi státuszától. Zagyva a vallásügyi bizottság tagja, a Jobbikon belül viszont Mirkóczki Ádám szóvivő felelős az egyházi területért. A szóvivő elmondása szerint nincs jelentősége annak, hogy nem ő állt elő az indítvánnyal: „Gyulának jutott eszébe, hogy leporolja a Jobbik régebbi javaslatát.”

A Jobbik – jelentette ki Mirkóczki – a Hit Gyülekezetét változatlanul méltatlannak tartja rá, hogy „bevett egyház” legyen. Közben még az is erősen vitatható, hogy a hatályos törvények szerint a parlamentnek egyáltalán lett volna-e joga elvenni az egyházi státuszt a gyülekezettől. Valószínűleg nem. A kérdés végül okafogyottá vált, mert a parlament 38 igen, 213 nem és 44 tartózkodás mellett a múlt héten elvetette a jobbikos javaslatot. A gyülekezet így sem gondolta fölöslegesnek, hogy tiltakozzon a „nyilvánvalóan törvénytelen eljárás” ellen. A Hit Gyülekezete közleménye hangsúlyozta:

„Politikafüggőséget és jogbizonytalanságot okoz az egyházak elismeréséről és megszüntetéséről való döntésnek a bíróságoktól egy politikai testület, az Országgyűlés kezébe adása. Továbbra sincs jogi garancia arra, hogy adott esetben ne lehessen a politikai hatáskörrel vissza is élni.” Elgondolkodtató lehet a gyülekezet számára, hogy a szavazáson tartózkodó képviselők között (mindnyájan kormánypártiak) olyan nevek vannak, mint a fideszes Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke vagy a KDNP-s Harrach Péter, Pálffy István és Rétvári Bence.

A szocialista Lendvai Ildikó úgy látja: a Jobbik – azzal, hogy név szerinti szavazást kért – próbálta színvallásra kényszeríteni a kormánypárti politikusokat. Az ilyen szavazásokon az átlagosnál jobban szokott működni a frakciófegyelem, Lendvai ezért is tartja figyelemre méltónak a 44 tartózkodást. Elképzelhetetlen, hogy ennyi „kiszavazás” politikai jóváhagyás nélkül történt volna. A Fidesz–KDNP – vélekedett az MSZP-s képviselő – lehetőséget teremtett arra, hogy a Hit Gyülekezetét elutasító kormánypárti képviselők a tartózkodásukkal kifejezzék nemtetszésüket.

Ennél nagyobb botrányt viszont a kormányfő nem akart kockáztatni, már csak azért sem, mert semmiféle jogalap nem volt az egyházi rang elvételére – mondta. A viszonylag sok tartózkodást a szocialista politikus szerint figyelmeztetésnek is szánta a Fidesz–KDNP. A hatalom „küldött egy ejnye-bejnyét”, jelezve, hogy a Hit Gyülekezete egyházi mivoltáról korántsem egységes a kormányzati oldal véleménye. „A figyelmeztetés nemcsak a gyülekezetnek szólhat. Lányomnak mondom, de menyem is értsen belőle: aki a kormánytöbbség jóindulatából lett egyház, az, ha rosszul viselkedik, el is vesztheti ezt a jóindulatot” – mondta lapunknak Lendvai Ildikó.