Iskolapadba rejtett munkanélküliek
Az iskolákból kikerülők pedig szélesebb körű tudásukkal nagyobb eséllyel érvényesülnek a piacon. Magyarország a rendszerváltás után szembesült először a munkanélküliség jelentette kihívással, ami ráadásul fokozottan érintette a fiatalokat. A helyzeten kétségtelenül javított az oktatás expanziója, az iskolarendszerű oktatás időtartamának meghosszabbítása – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fiatalok helyzetét vizsgáló elemzésében. E szempontból a demográfiai folyamatok is kedvezően alakultak, hisz 2010-ben már öt százalékponttal, 370 ezer fővel volt alacsonyabb a 15–29 éves fiataloknak a 15–64 éves népességen belüli aránya, mint az 1998-as demográfiai csúcs idején. Míg az EU–27-ben három éve még minden hatodik 15–19 éves fiatal foglalkoztatottként jelent meg a pia con, addig nálunk csak minden ötvenedik.
A 20–24 évesek foglalkoztatottsága is alacsony, a KSH elemzése szerint elsősorban a közép- és felsőoktatásban felduzzasztott tanulói létszám miatt. Rá adásul az elmúlt években sokan az elhelyezkedési gondokra is a tanulmányi idő megnyújtásával reagáltak. Mindazonáltal a szakemberek szerint egyértelmű: bár a diplomás túltermelés részben rejtve marad, mivel a diplomások egy része alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben helyezkedik el, az állás piacon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esélyei a legjobbak. Míg a 15–24 éves magyar fiatalok foglalkoztatási mutatói az elmúlt évtizedben rendre az EU–27 átlagértékei alatt maradtak, a magyar diplomások körében a foglalkoztatás mértéke 2009-ig évről évre meghaladja az uniós átlagot.