Új Btk: 12 évesen egy évig előzetesben
Magyarországon több mint 60 éve 14 éves korban kezdődik a büntethetőség. E hagyománnyal szakított a nyáron hatályba lépő új Btk., amelynek alapján egyes, kiemelten súlyos, erőszakos bűncselekmények esetében – emberölés, rablás, kifosztás – a büntethetőség alsó határa 12 évre csökkent.
– A büntethetőség korhatárának leszállításával kinyitottak egy kaput: ha a gyermekkorúak büntethetők, ki kellett mondani azt is, hogy előzetes letartóztatásba is helyezhetők – mutat rá Gyurkó Szilvia kriminológus, az UNICEF gyerekjogi igazgatója. Úgy véli: a lejtőn most már nem lesz megállás, a jövőben még több, az új rendszer logikájából következő szigorítás is várható, hiszen a bírói továbbképzéseken már most felmerül: mi a teendő, ha visszaeső vagy többszörös elkövetőről van szó.
Mindez azonban teljességgel ellentmond az ENSZ – 1991-ben Magyarország által is aláírt – gyermekjogi egyezményének, amely szerint a 18 évesnél fiatalabbaknál csak végső esetben és a lehető legrövidebb ideig szabad alkalmazni a szabadságkorlátozással járó büntetéseket.
Kriminológusok arra hívják fel a figyelmet: a statisztikák nem indokolják a büntethetőség korhatárának leszállítását. A 14 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma az utóbbi években stabil csökkenő tendenciát mutatott. Az évente úgy 3200, gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmény 70 százaléka kis súlyú vagyon elleni bűncselekmény, garázdaság vagy közlekedési szabálysértés. A személy elleni erőszak tíz százalék alatt van, életellenes bűncselekményt pedig tavaly nem követett el egyetlen 14 éven aluli gyermek sem, 2011-ben pedig egy ilyen eset volt.
Gyurkó Szilvia szerint a kifosztás és a rablás beemelésével együtt az új büntethetőségi korhatár 80-100 gyereket érint majd évente. Leszögezte: gyermekeknél a szabadságtól való megfosztás nem hatékony, a büntetés súlyossága nem jelent valódi visszatartó erőt, hiszen életkoruknál fogva nem képesek mérlegelni cselekedeteik következményét. – Egy 12 éves gyermek biológiai, testi, szellemi, lelki fejlődése még folyamatban van, ösztönein és érzelmein még nem képes százszázalékosan uralkodni, ráadásul befolyásolható. Tudományos kísérletek igazolják, hogy az ember a tudatos, önálló döntéshozatalra való teljes képességet nagyjából 20 éves kora körül éri el – mutat rá.
Szakemberek szerint a gyerekkori bűnelkövetés mindig azt jelzi, hogy a gyermek családjában nincs minden rendben. Az elkövetők döntő többsége maga is áldozat. A jog és a büntetés alkalmatlan eszköz arra, hogy az élethelyzetüket kezelje, ezért inkább segíteni kellene őket. Gyurkó Szilvia hangsúlyozta: nem az a cél, hogy a gyerekek által elkövetett bűncselekmények következmények nélkül maradjanak, de olyan választ kell adni tetteikre, amelyekből tanulnak. A szabadságvesztéssel való büntetés nem ilyen, viszont az egy életre megbélyegzi a gyereket, aki kiesik az iskolából, később hátrányba kerül a munkaerőpiacon, a büntetésvégrehajtási intézetekben pedig „profi” bűnözőktől lesheti el a szakmát.
