„Remélem, hogy épen és egészségesen előkerülnek, de ha az eszemre hallgatok, akkor azt mondom, nincs sok esélye, hogy élve megtalálják őket. Ha két napja nincs hír valakiről ilyen magasságban, akkor az ember a legrosszabbra gondol” – mondta lapunknak Vincze Szabolcs. Önmagában az még nem jelentene feltétlenül rosszat, hogy megszűnt velük a kapcsolat, hiszen a rádió gyorsan lemerül, az igazi problémát az jelenti, hogy a 7600 méteres magasságban a magyarok után kutató serpák nem találtak semmit. Sem az alpinistákat, sem arra utaló nyomokat, hogy ott jártak volna korábban a magyar hegymászók. A szóvivő szerint egy éjszakát még ki lehet bírni nyolcezer méter körüli magasságban, kettőt már aligha. Kimerültek voltak, és minden egyes ilyen magasan eltöltött óra csökkenti a túlélési esélyeket. Egy spanyol expedíció meg nem erősített hírei szerint Erőss Zsolt kedden azt jelentette, hogy társa, Kiss Péter vélhetőleg lezuhant. A közelgő monszun miatt valószínűleg egyetlen mászó csapat sincs már fent a hegyen, a magyarokért indított kutatóexpedíció járhatott a legmagasabban.

Az egyik leggyakorlottabb magyar hegymászó, a palack nélkül8650 métermagasra jutott Klein Dávid – aki vett már részt közös expedícióban Erőss Zsolttal – ugyancsak aggódik, de még reménykedik, hogy nem történt katasztrófa. A kapcsolat megszakadása nem rendkívüli esemény, hiszen a hidegben, a hosszú csúcstámadás során könnyen lemerülhettek a rádiók. A hegymászók ruházata miatt sem aggódik, hiszen ami megfelelő védelmet nyújtott 8500 méteres magasságban, az nyolcezer méter alatt, oxigéndúsabb környezetben is óv. Ami igazán veszélyes lehet, az a folyadékhiány, ám ha leérnének a 7600 méteres táborba, az ott lévő sátrakban nagy valószínűséggel találnának gázt és főzőt, és tudnának vizet olvasztani a hóból. Ahogy arról beszámoltunk, Erőss 8100 méteren pár órát tudott aludni, ha lejjebb jutott, ott még pihentetőbb az alvás. „Zsolt erős, makacs és tapasztalt. Erre lehet építeni” – mondta lapunknak Klein Dávid. Egy másik tapasztalt hegymászó, Mezey László szerint még várni kell, nem mondhatjuk, hogy tragédia történt, de azt sem, hogy nincs ok az aggodalomra. Mezey szerint Erőss Zsolt kezelni tudja a veszélyes helyzeteket, ugyanakkor az is igaz, hogy a nyolcezres magasságban töltött minden óra gyengíti a mászót. A nyolcezer méter magasra szintén eljutott Mezey szerint nem is a felfelé tartó út a veszélyes, hanem a visszatérés, amikor a kimerült szervezet küzd az elemekkel.

A két, bajba került hegymászó közül Erőss Zsolt a tapasztaltabb. Magyar állampolgárként 2002-ben ő ért először a Mount Everestre. Az első magyar „hópárduc” számos Tien-San-, Kaukázus-, Pamír- és Himalája-expedíció tagja volt. Nyolc nyolcezres csúcsra –Mount Everest (8850m), Dhaulagiri (8167 m), Makalu (8463 m), Nanga Parbat (8125 m), Gasherbrum II (8035 m), Hidden Peak (8068 m), Broad Peak (8047 m) és Manaslu (8156 m) – jutott fel, Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója. 2010. január elején súlyosan megsérült a Magas-Tátrában, aminek következtében jobb lábának alsó részét csonkolni kellett. Felgyógyulását követően lábprotézis segítségével folytatta a mászást. Erőss Zsolt tisztában van a hegymászás veszélyeivel, hiszen több társát, barátját vesztette el a hegyekben. 2012-ben az Annapurna-expedíció egyik tagját, Horváth Tibort jéglavina temette maga alá, pedig elvileg semmilyen problémának nem kellett volna származnia abból, hogy a6800 métermagasan található III-as táborból elindul az alaptábor felé. (2010-ben egy másik rutinos hegymászó, Várkonyi László vesztette életét. Klein Dáviddal oxigénpalack nélkül – ahogy a mostani expedíció tagja is – próbálták elérni a Mount Everest csúcsát.)

Kiss Péter még gyerekkorában megismerkedett a hazai teljesítménytúrázással, kétszer „Az év teljesítménytúrázója” lett. Tizennyolc évesen fordult a magasabb hegyek felé, először hazai mászóiskolákban, majd a Magas-Tátra zord falain gyakorolt. Expedíciós barlangász, mintegy 15 kilométernyi barlangjárat felfedezése kötődik a nevéhez. Első magyarként érte el az Alpok összes (82) 4000-es csúcsát, és egyedül végigmászta a Magas-Tátra főgerincét. Számtalan nehéz alpesi utat teljesített az elmúlt években, a fiatal hegymászó-generáció oszlopos tagja. Hobbija a futás, sokszoros maratonista és ötször kerülte meg futva a Balatont.

Az India és Nepál határán fekvő Kancsendzönga a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa. 8586 méteres magasságát csak a Mount Everest és a K2 múlja felül. A Kancsendzönga első meghódítója George Band és Joe Brown volt 1955. május 25-én. A brit expedíció tisztelte a helyi lakosság vallását, akik a csúcsot szentnek gondolják, ezért megálltak néhány méterre a csúcstól. A legtöbb sikeres csúcshódító (mászó) azóta is követi ezt a hagyományt.

A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azért, hogy a világ mind a tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A Kancsendzönga meghódításával már csak az Annapurna és a K2 van hátra. Kérdés, hogy ennyi tragédia után ki vállalkozik majd újabb életveszélyes mászásra.