Elutasították Szabó beadványát
A testület tizenöt tagja közül nyolcat – legutóbb idén márciusban Juhász Imrét – ebben a ciklusban a Fidesz jelölte, de a többiek között is már csak hárman vannak, akiket korábban a mostani ellenzék javasolt. A határozathoz ők, illetve Stumpf István – az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere – fűzött különvéleményt.
A bírák szerint Szabó Máté sem vitatta, hogy az alkotmánymódosítás kapcsán az eljárás formálisan megfelelt a Házszabály rendelkezéseinek, de ehhez hozzátették: „a képviselők kifejthették volna véleményüket, nem volt ugyanis akadálya annak, hogy a részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezzék”, illetve a módosításokhoz a zárószavazás előtt módosító javaslatot nyújtsanak be. „Záróvitára azért nem került sor, mert ilyen indítvány nem érkezett, tehát ilyen irányú képviselői igény nem volt” – szögezte le az AB.
Az ombudsman azt is felhozta érvként, hogy egyes – az alaptörvény más pontjaival nyilvánvalóan ellentétes –rendelkezések alkotmányba foglalása megbontja a normaszöveg egységét, ami koherencia zavart okoz. Ezzel arra utalt, hogy a parlament több olyan rendelkezést is alkotmányos rangra emelt – a választási kampány korlátozását, a hajléktalanok büntethetőségét például –, amelyet az alkotmánybírák korábban alaptörvény-ellenesnek találtak. Ez pedig szerinte szintén felvetheti a közjogi érvénytelenség kérdését. Az AB viszont megállapította: az indítvány arra irányult, hogy a testület az alaptörvény negyedik módosításának egyes pontjait tartalmilag vesse össze az alaptörvény más rendelkezéseivel. Ehhez azonban az alkotmánymódosítás tartalmi – nem pedig eljárási – vizsgálatára lenne szükség, amire a bíráknak nincs hatáskörük.
Az AB a határozatban hangsúlyozta: az alkotmányozó az alaptörvény negyedik módosításában foglaltak részletes szabályozását külön törvényekre, illetve önkormányzati rendeletekre bízta, és ezekben nem hagyhatók figyelmen kívül az alapvető jogok egymással összefüggő rendszeréből a törvényhozó és alkotmányozó hatalomra is kiterjedő korlátok, amelyek az euró pai uniós tagállami kötelezettségekből, a nemzetközi és a magyar jog összhangjának biztosításából, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak elfogadásából is következnek. Az alaptörvény felhatalmazása alapján megalkotandó külön jogszabályok alkotmányosságának esetleges vizsgálata során az AB el fogja végezni a vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését – jelzik.
A határozathoz Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István fűzött különvéleményt. Bragyova szerint az indítvány érdemi vizsgálatra alkalmatlan lett volna, mert az alaptörvény negyedik módosításának vizsgálatát az ombudsman éppen egy abban szereplő pontra hivatkozva –amely az alapjogi biztost felhatalmazza, hogy eljárási hibára hivatkozva az alkotmányt is megtámadhassa – kezdeményezte. Ez pedig odavezethetett volna, hogy „az alaptörvény módosítása érvénytelen norma alapján lenne érvénytelen”.
Kiss László másként látja. Szerinte a támadott rendelkezéseket meg kellett volna semmisíteni. Az alkotmánybíró utalt a testület egy 2011-es határozatára, amelyben kimondták: „ha az alkotmányozó hatalom egy korábban az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvényszöveget úgy kíván ismét elfogadtatni, hogy azt beemeli az alkotmányba, kivonva ezzel annak felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság hatásköréből, ez az alkotmányozó és törvényhozó hatalomnak olyan beavatkozása a hatalmi ágak egyensúlyát biztosító rendszerébe, amely alkotmányos alapjogok súlyos sérelmével jár/járhat”.
Stumpf pedig emlékeztetett emellett arra a tavaly decemberi AB-határozatra, amely szerint „az alaptörvény módosításaival, kiegészítéseivel az alaptörvény részévé váló rendelkezéseknek koherens módon kell beépülniük az alaptörvény szerkezeti rendjébe. Az alaptörvény módosításai tehát nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az alaptörvényben”. Azt is felvetette: az alaptörvény módosításával nem zárható ki, hogy az alkotmánybírák vizsgálják, a változtatás összhangban van-e magával az alaptörvénnyel. Stumpf álláspontja egyébként az, hogy az AB támaszthat egy alkotmánymódosítás kapcsán tartalmi követelményeket is. A különvéleményéhez Lévay Miklós is csatlakozott.
