Mindent le kell cserélni
A miniszter azt mondta: rendkívül keserves a folyamat, mert az anyagi források szűkösek. „Azt tapasztalom, hogy amit meg lehet tenni pénz nélkül, a szakma erejére támaszkodva, azt a legtöbb helyen megteszik. Ez pedig nem kevés. A tartalékos rendszerrel új képesség alapjait vetettük meg. A kibertérben vívott harcok megvívására alkalmas csapataink felkészítése megkezdődött. Fegyverzet és felszerelés tekintetében jelentős megújulásra van szükség” – fogalmazott a miniszter.
Hende Csaba szerint a haderő legfőbb erőssége a „honvéd” maga, aki a missziókban elsőrangú teljesítményt nyújt, és bizonyít az itthoni katasztrófahelyzetekben.
„A szűkös költségvetési lehetőségek melletti legfontosabb hiányosság nem a seregen belül van. Az a kapcsolat, ami a nemzet és a honvédség közt a pártállami időkben érzelmi szinten meggyengült, és a békeidei hadkötelezettség, vagyis a sorkatonaság megszűnésével megszakadt, nehezen építhető újjá. Ha a nemzet nem érzi a honvédelem szükségességét, ha az embereknek nincs személyes tapasztalatuk arról, miért fontos katonáink tevékenysége, akkor nehéz elfogadtatni az olyan nagy értékű beszerzéseket, amelyek a honvédség újrafegyverzéséhez szükségesek” – tette hozzá.
Hende Csaba kérdésünkre elmondta: nem jut elég forrás a fejlesztésekre. „Már azt is nagy eredménynek tekinthetjük, hogy a honvédek fizetését leépítések nélkül biztosítani tudjuk.” A költségvetés most a fenntartásra elég, de így is a kiadási főösszeg közel tizenöt százalékát fordítják fejlesztésre.
„Hangsúlyozom, ez elmarad az elvárttól. De a tárca saját hatáskörében minden lehetséges intézkedést megtett. A korábban kötött előnytelen szerződéseket felülvizsgáltuk, és helyettük – előnyösebb feltételekkel – újakat kötöttünk, a gazdaságtalan kiszervezéseket megszüntettük” – szögezte le a tárcavezető. A honvédelem új politikai vezetésének egyik kiemelt fontosságú vállalása volt, hogy a korábban külső cégeknek kiadott feladatokat – így például az őrzés-védelmet – honvédségi feladatkörbe vonják.
Arra, hogy ez mennyi megtakarítást jelentett, Hende így válaszolt: alkalmazásuk ugyan nem kerül kevesebbe, de számosmás előnnyel jár. „Az önkéntes védelmi tartalékosok a Magyar Honvédség nyilvántartásában szerepelnek, és katasztrófavédelmi helyzetben is mozgósíthatóak. Részt vesznek továbbá a befogadó nemzeti támogatás feladataiban is, amelynek során a Magyarországra érkező szövetséges erők ellátását, kiszolgálását, objektumaik őrzését látják el – vagyis szövetségesi kötelezettségünknek is eleget tesznek” – mondta. Tény ugyanakkor, hogy amióta nem külső cégek, hanem a HM Ei. Zrt. alkalmazottai végzik az őrző-védő feladatokat, a költségek 1,5 milliárddal többe kerülnek.
A költségvetés régóta mélyrepülésben van, legutóbb a GDP egy százaléka alá zuhant, amelyre nem volt korábban példa. A kormány tavaly év elején vállalta, hogy a következő három évben nem csökkenti a költségvetést, 2016-tól pedig minden évben a GDP 0,1 százalékával ütemesen emeli. A következő évek mozgásterével kapcsolatban Hende Csaba azt mondta: noha az ütemes forrásbővítés csak 2016-tól lép életbe, már idén is jelentős eredményt könyvelhettek el. A kormány ugyanis hozzávetőlegesen három százalékkal, több mint hétmilliárd forinttal emelte a költségvetés összegét a tavalyihoz képest. A 2016 után érvénybe lépő büdzsénövelés kapcsán Hende leszögezte, hogy ez a következő tíz évben nyolcszázmilliárd forintot jelent, de ez csak a legégetőbb cserékre lesz elegendő.
„Az a cél, hogy megőrizzük a képességeket, lépésről lépésre lecseréljük a kifutott fegyverzetet és felszerelést, fejlesszük az egyéni felszerelést. A legsürgősebb az új helikopterek beszerzése. Ezért a szakmai és politikai egyeztetést követően a kormány nemzetközi tendert ír ki, és a következő kormányzati ciklus elején már dönteni lehet ebben az ügyben. Ez azt jelenti, hogy már akár jövőre új helikopterek érkezhetnek” – fogalmazott Hende.
A miniszter egyébként korábban azt mondta: a rendszerváltás óta a Gripen-beszerzés volt az egyetlen jelentős program, a hadieszközök közül szinte minden tönkremegy tíz éven belül, ezért újrafegyverzésre van szükség. Ezzel kapcsolatban a miniszter lapunkkal azt közölte: szépen lassan mindent le kell cserélni. A honvédelmi vezetés milliárdokat remélt a feleslegessé vált eszközök, az úgynevezett inkurrenciaanyagok (térképanyagoktól, ingatlanokon át a kivont MiG vadászgépekig) eladásából, ezekből azonban meglehetősen keveset sikerült realizálni.
Hende Csaba szerint az ingatlanok eladása azok speciális használhatósága, illetve a piac recessziója miatt nehézkes. Az elmúlt három évben kilenc állami tulajdonú ingatlant értékesítettek, összesen 7,5 milliárd forint értékben. „Az ingóságok esetében még mostohábbak a körülmények, mert a tömeghadsereg leszervezéséből felhalmozódott inkurrenciatömeg felmérése, értékelése és hasznosítása folyamatos tevékenység. A bevételt teljes mértékben a piac folyamatosan alakuló aktuális kereslete és felvevőképessége határozza meg. Egyszerűen fogalmazva: ami nekünk még hasznos, azt vétek kidobni vagy eladni, ami számunkra haszontalan, az már lehet, hogy másnak sem érték” – tette hozzá a HM vezetője.
Ellehetetlenülő egzisztenciák
A honvédelem napja alkalmából a Honvédszakszervezet azt kérte a szakminisztertől, hogy legkésőbb június 30-ig kezdődjenek meg a 2014. évi érdemi bértárgyalások.
Czövek János szakszervezeti elnök közleményében rámutatott: az érdekvédők által képviselt hivatásos és szerződéses állomány egzisztenciális helyzete egyre inkább ellehetetlenül. Hende Csaba ezzel kapcsolatban a Népszabadságnak azt mondta: valóban régóta várat magára az illetménynövekedés.
„A kormány egyértelmű politikai döntést hozott arról, hogy ki kell dolgozni az egységes közszolgálati életpályamodellt, amelynek keretei között a katonák nyugdíjazásig tartó, garantált állami foglalkoztatásának és méltó anyagi megbecsülésének szabályait is ki kell munkálni. Bízom abban, hogy ezt a munkát még az idén el tudjuk végezni” – mondta lapunknak a miniszter. (Sz. T. L.)
Horváth távozott
Távozott a Katonai Biztonsági Hivatal operatív főigazgató-helyettesi posztjáról Horváth József. A szakember korábban az NBH-nál dolgozott, de a szocialisták 2002-ben elküldték. Horváth neve korábban a lehallgatási botrányba keveredett UD Zrt. vezetőjeként szerepelt a hírekben. Távozása mögött Hende Csaba szerint „semmiféle kényszer nem volt”. Azt mondta: Horváth három évre vállalta a feladatát, épp három éve.
