Nem tűnik megoldottnak az ügy, az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a kérdést – mondta a hallgatói szerződésekről lapunknak Andor László, foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás ügyében illetékes uniós biztos. Az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai főigazgatósága a nyári szünet előtt fejezi be a röghöz kötés szabályozásának vizsgálatát.

Mint az EU-biztos elmondta, a hallgatók és a kormány közti megállapodás fő elemeivel tisztában vannak, de meg kell vizsgálni, mi, milyen formában kerül át a politikai megállapodásból a tényleges gyakorlatba, mert utóbbi alapján és nem politikai nyilatkozatok, megállapodások alapján lehet ítélni. Andor kifejtette, a végén két lehetőség van: a bizottság mégiscsak kielégítőnek ítéli a helyzetet és lezárja a folyamatot, vagy megindítja a kötelezettségszegési eljárást.

Andor László üdvözölte a diákok és a kormány közti tárgyalást, de megjegyezte, nem minden érintett volt ott az asztalnál. Emlékeztetett, lehet az érdekegyeztetés eredménye olyan joghelyzet, ami uniós jogba ütközik.

Nem egyes elemek kipécézése zajlik – mondta a vizsgálatról az EU-biztos, hanem olyan összehasonlítási folyamat, amelyben megnézik, milyen hasonló gyakorlatok léteznek az EU-ban, és azokról mi volt a bizottsági, illetve bírósági álláspont, illetve hogy a kormányzati intézkedés indoklásában milyen szerepet játszanak egyéb tényezők, például más legitim gazdaság- vagy társadalompolitikai célok elérése. Amennyiben lehet, összehasonlíthatják a különböző kötelezettséggel járó európai ösztöndíjrendszereket volumen és a kötelezettségek tekintetében. Továbbá megnézik, ezek zavartalanul működnek-e, vagy a bizottság ott is kérdéseket vetett fel, esetleg eljárást indított. Andor szerint féltucatnyi olyan eset van, amivel fair módon össze kell vetni a magyar helyzetet. Példaként Szlovéniát említette, ahol az állam ad ösztöndíjat a külföldi tanuláshoz, cserébe elvárja, hogy Szlovéniában dolgozzon az illető.

Andor szerint a magyar helyzetnek a volumene, kiterjedése lehet érzékeny pontja, azaz, hogy mindenkit lefed a felsőoktatásban az otthoni munkavállalás kötelezettsége, aki állami támogatással tanul. – Ez nagyon széles, horizontális kör – mondta. Kifejtette, a bizottságnak a szabad munkavállalás a viszonyítási alap, és minden ilyen szabadság csak célzott és arányos módon korlátozható. – A korlátozáshoz választott eszköznek arányban kell lennie a megoldani kívánt problémával – közölte a biztos, aki általában véve nem tartja legitim eszköznek az agyelszívás visszaszorítására a hasonló korlátozásokat, hacsak nem áll fenn olyan válsághelyzet, amely egyes szektorok, intézmények működését veszélyezteti. Szerinte az agyelszívás mérséklésének az a módja, hogy a probléma által sújtott szakmára megfelelő bérezési kereteket, karrierlehetőségeket, -pályákat, modelleket dolgoznak ki.

Kifejtette, az a terv, hogy ha valaki munkanélküli, akkor azt leírják abból az időtartamból, amit otthon kéne ledolgoznia, azt mutatja, sokszor a jó szándék is rossz irányba vihet. – Semmilyen politikának nem lehet célja az, hogy valaki inkább otthon legyen munkanélküli, mint egy szomszédos országban munkavállaló – szögezte le az uniós biztos. Hozzátette: a magyar munkaerő nem tartozik a legmobilabbak közé, s bár az elmúlt két évben Magyarországról is megélénkült az elvándorlás, az még mindig nem kiugró.

Az EU-biztos attól is tart, az aránytalan, indokolatlan korlátozások olyan precedenst teremtenek, ami kikezdheti az egységes piacot. – Ha erre az útra lépünk, akkor mindenki elkezdene korlátozni, és nem csak a munkaerő mozgásában – hiszen az része egy általánosabb, szabad mozgásról szóló lehetőségnek és jognak –, ami a tőke, az áruk, szolgáltatások és állampolgárok szabad mozgását jelenti – közölte. Szerinte a külföldi munkavállalás lehetősége épp hogy ösztönzést jelenthetne a pozitív megoldásoknak: javítani a munkakörülményeken, befektetni a humánerőforrásokba, javítani az iskoláztatás színvonalát, hogy kevesebben menjenek el. Andor László szerint nem teljesen írja le a helyzetet az a hangzatos érvelés, hogy a magyar adófizetők pénzén kiképzett szakemberekről beszélünk, akik elvándorolnak. – Nem lehet azt mondani, hogy a magyar szürkeállomány csak hazai forrásból valósulna meg – mondta, emlékeztetve, hogy sokan egy-két félévet külföldön tanulnak az Erasmus-program keretében, és bár az oktatásra fordított források nagy része a magyar államháztartásból jön, az oktatás finanszírozásának egyre nagyobb része EU-s forrásból táplálkozik.

A hallgatói szerződés korlátozhatja a szabad munkavállalás európai jogát