Babák Mihály (Fidesz) az MTI jelentése szerint úgy fogalmazott: „a törvénnyel nem lehet minden problémát megoldani, mert ha az emberek nem kívánják rendezetten megélni a társas kapcsolatukat, akkor továbbra is mindennap előfordulnak atrocitások”.

A nemzetközi példák alapján azonban igenis el lehetne kerülni a tragédiákat. Azt például, hogy ma Magyarországon évente mintegy 70 nő hal meg partnere vagy volt partnere keze által, és hogy a családon belül elkövetett gyilkosságok az összes emberölés 39 százalékát teszik ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarországon háromszor annyi a családon belüli erőszak halálos áldozatainak száma, mint bárhol a demokratikus világon.

Ha hazánkban úgy működne a családon belüli erőszakkal szembeni fellépés a jogszabályok és a jogalkalmazás szintjein, mint jelenleg az USA-ban, akkor évente nem 70-et, hanem 40 nőt ölne meg a partnere. Ha a megelőzés és a beavatkozás elérné a spanyolországi szintet, akkor 70 helyett 15 család gyászolna, ha a német modellt alkalmaznánk, akkor pedig 18 – mutatnak rá a civil szervezetek a nemzetközi statisztikák és gyakorlatok alapján.

A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz évben a politika mégis rendre lesöpörte asztaláról a családon belüli erőszak kérdéskörét; a mostani törvényjavaslat is csak egy kötelező hatású népi kezdeményezés után készült el. A probléma gyökerét ráadásul ez a javaslat sem kezeli, mert bár szigorítja a testi sértés büntetési tételeit, nem gátolja meg a módszeres uralomépítést, a hatalmi viszonnyal való visszaélést, a lelki bántalmazást, a gazdasági elnyomást, az elszigetelést, nem tesz említést a zaklatásról, a kiskorú veszélyeztetéséről, a szexuális erőszak máshol nem szabályozott formáiról.

Mindeközben a KDNP és a Fidesz vezető politikusai magánügyről beszélnek annak kapcsán, hogy – az élettársa sérüléseiért a vak komondorukat okoló – Balogh József volt fideszes képviselőt az élettársa elleni erőszakkal gyanúsítják. A parlamenti vitában pedig a liberalizálódott kapcsolatokat teszik felelőssé a családon belüli erőszakért.

Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa azt mondja: sajnálatos, hogy a Fidesz nem tanult őszi hibájából, amikor is óriási társadalmi felháborodás követte a fideszes Varga István szavait, aki szerint az anyáknak szülniük kéne még néhány gyereket, és akkor fel sem merülne a családon belüli erőszak. – A házasságok számának csökkenése semmilyen összefüggést nem mutat a párkapcsolaton belüli erőszak áldozatainak számával. Az viszont egyértelmű, hogy például a bérkülönbségek, a házimunkából és a gyereknevelésből való részt vállalás, vagy a válások utáni anyagi helyzet szempontjából ma Magyarországon jobb férfinak lenni, mint nőnek –fogalmazott.

Hasonló véleményen van Wirth Judit, a NANE munkatársa is. Rámutatott: nemzetközi vizsgálatok szerint a magyar társadalom Európa legszexistább társadalma, ebben a macsó kultúrában pedig az uralkodó elit nem akarja föladni előjogait. Hangsúlyozta: álszent dolog a családon belüli erőszak ügyéből pártpolitikai kérdést csinálni, hiszen az elmúlt húsz évben egyik korábbi kormány sem karolta föl az ügyet. A Fidesz pedig nem építette be a civil szervezetek szakmai érveit a mostani javaslatba.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár parlamenti expozéjában azt mondta: a sértettek bátorítására is szükség van, amiben a kormány számít a civilekre. Wirth Judit szerint azonban a párkapcsolati erőszak áldozatainak nem bátorításra, hanem védelemre volna szükségük – és joguk. Ehhez pedig a valós problémákat kezelő törvények kellenének, és az, hogy azokat a rendőrök, ügyészek, bírók is megfelelően tudják értelmezni és alkalmazni.

– Abszurd helyzet, hogy távoltartási végzés csak 30 napra adható ki, ráadásul a rendőrök által kiadott ideiglenes távoltartási végzések mintegy felét a bíróság megszünteti. Nemrégiben például egy bíró azért zárta le a távoltartási eljárást, mert a bántalmazó nem jelent meg a bíróságon. A bántalmazott nő ezek után kénytelen volt hazamenni, nincsenek ugyanis menedékházak sem, ahová ilyen esetekben fordulhatnának – említ egy példát Wirth Judit. A formális civil meghallgatás helyett érdemi egyeztetést és a civilek javaslatainak figyelembevételét szeretné, ezért a többi nőjogi szervezet bevonásával demonstrációt szervez jövő keddre a Képviselői Irodaház elé a Nők Lázadása Egyesület. Antoni Rita elnökségi tag úgy fogalmazott: ideológiai elhajlással vádolják a nőjogi szervezeteket, holott javaslataik a nemzetközi normákra, illetve az áldozatokkal foglalkozó munkájuk eredményeire épülnek, így azokat figyelembe kellene vennie a jogalkotónak.