Árok háttérbe húzná az egykori kormányfőket
Az MSZP elnöke majálisi beszédében többek között arról szólt: sem politikai, sem technikai akadálya nem lehet annak, hogy a kormányváltó többségből erős, új rendszerváltó egység legyen. Mesterházy nagy lépésnek nevezte az Együtt 2014–PM-szövetséget vezető Bajnai Gordonnal kötött négypontos megállapodását, amelyben a közös egyéni jelöltek állításáról, egymás támogatásáról és az egymást nem gyengítő választási felkészülésről egyeztek meg. Mesterházy a majálison ehhez a négypontos javaslathoz való csatlakozásra hívta a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót, az MSZDP-t, a SZEM-et és a Liberálisok pártját is.
Az Együtt 2014 vezetői némileg rossz néven vették, hogy előzetes konzultáció nélkül hívta csatlakozásra a többi szervezetet az MSZP elnöke, az ezzel kapcsolatos feszültség azonban idővel elült; mindenki tartja magát a korábbi menetrendhez.
Schmuck Andor, az MSZDP elnöke lapunk megkeresésére azt mondta: a szociáldemokraták választókerületi felelősei a héten fogják csak megtárgyalni Mesterházy javaslatát és az ahhoz való viszonyulást. Schmuck ugyanakkor levélben arról kért tájékoztatást az MSZP elnökétől, hogy a négypontos megállapodáshoz való csatlakozás pusztán a szocialistákkal való szövetségkötést jelentené, vagy automatikusan minden másik szervezettel való „összebútorzást” is? Erre egyelőre még nem kapott választ az MSZP vezetőjétől.
A Fodor Gábor vezette Liberálisok szerint nehéz lenne „nem egyetérteni” az elfogadott négypontos javaslattal, mondván megalakulásukkor hasonló elvekről beszéltek. „Ennél persze sokkal konkrétabb megállapodásra van szükség: az esélyeket és az adott körzet választói összetételét felmérve el kell dönteni, hogy melyik párt melyik körzetben indít közös jelöltet. Mindez összefügg a pártlisták kérdésével is, hiszen nem mindegy, hová megy a töredékszavazat. Ez pedig, úgy tűnik, egyelőre tabukérdés az MSZP és a belőle kinőtt pártok között. Reméljük, mielőbb túllépnek ezen is, és sikerül megállapodniuk az együttműködés feltételeiben” – fogalmaztak lapunknak.
A kezdeményezést Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is örömmel fogadta, néhány soros válaszlevelében azt írta: a DK szerint is érdemes lenne tárgyalni minél szélesebb körben az ellenzéki összefogásról. „Azt javaslom, hogy minél előbb kezdjük el ezt a tárgyalássorozatot” – írta válaszában a korábbi miniszterelnök. Ehhez kapcsolódik, hogy szocialista forrásaink szerint az MSZP ez ügyben nem tárgyalni kíván, hanem fogadni a csatlakozásokat.
Jóval hosszabban és a szövetségkötés mikéntjét érdemben befolyásoló módon reagált viszont a csatlakozási javaslatra a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt elnöke. A korábbi szakszervezeti vezető, Árok Kornél levelében azt írta: a SZEM köszönettel vette a felkérést, elnökségük mind a megfogalmazott céllal, mind pedig a pontokban meghatározott stratégiai elképzelésekkel egyetértett. Ugyanakkor azt is hozzátették: a javasolt négy ponton túl „megfontolásra ajánljuk azt a véleményünket, amely szerint rendkívül fontosnak tartja a SZEM, hogy mindazok, akik jelentős részt vállaltak az elmúlt 23 év rossznak bizonyult döntéseinek a kidolgozásában és elfogadásában, ne kapjanak az együttműködésben meghatározó, döntéshozói szerepet”.
Árok Kornél a levélben hozzátette: nem akarnak senkit sem „száműzni” a közéletből, sokkal inkább azt várják, hogy „tapasztalatukkal, tudásukkal segítsék hazánk boldogulását, de nem a kirakatban, nem az első sorban”. Árok Kornél ezzel kapcsolatban a Népszabadság megkeresésére azt mondta: tudatosan nem írtak neveket a levélben, mert a személyi kérdésekről tárgyalások szükségesek. Arra a kérdésünkre, hogy az elmúlt 23 év döntéshozóiként a volt kormányfő Gyurcsány Ferencre és Bajnai Gordonra utaltak-e, Árok azt válaszolta: a támogatottsági adatok szerint mindkét exminiszterelnök inkább taszítja, mintsem vonzaná a bizonytalanokat.
