Bizonytalan béremelés
A pedagógusok „anyagi megbecsülése mellett több új intézkedés is szóba került a kormányülésen, az egyik legfontosabb a Magyar Pedagógus Kar” – közölte tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón Giró-Szász András. Nos, míg a kar felállításával kapcsolatban a kabinet be is nyújtotta a törvénytervezetet, addig az anyagi megbecsülés kifejezését, vagyis az életpályamodell bevezetését egyelőre, úgy tűnik, elhalasztja. A Balog Zoltán humánminiszter kézjegyével ellátott, „az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról” szóló „salátában” ugyanis nincs az életpályára vonatkozó fejezet.
Viszont Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára a múlt héten egy konferencián azt mondta, ha a gazdaság növekedni kezd, akkor a kormány prioritásként kezeli annak a 73 milliárd forintnak a biztosítását, amely a pedagógus-életpályamodell bevezetéséhez szükséges. Ezzel a tétellel 2014-től a konvergenciaprogramban is kalkulálnak. Van olyan intézkedés, amelynek bevezetése nem ennyire bizonytalan, ez pedig – mint ahogy arról lapunkban már beszámoltunk – a Magyar Pedagógus Kar (MPK) felállítása, amelyet – ahogy azt Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár tegnap közölte – a „minőség és a felemelkedés jegyében muszáj” megtenni.
Az MPK a kormány „pedagóguspolitikájának” újabb megnyilvánulási formája, amely „rangot fog adni” e hivatás választóinak. Nem mellékesen: kötelező lesz belépni. És nemcsak az államosított iskolák pedagógusainak, hanem az önkormányzati fenntartásban maradt óvodák pedagógusainak is.
– A kar önkormányzatisággal rendelkező köztestületként működik majd. Minden szakmai területen véleményezhetnek, kérdéseket tehetnek fel, szakmai kérdésekben a legfontosabb partnerei lesznek a mindenkori oktatási miniszternek – fogalmazott Hoffmann Rózsa, hozzátéve, „korábban soha nem volt nevesítve az a szervezet, amely az oktatási miniszternek nevesített szakmai partnere lett volna. (...) Ennek a karnak az az egyik hivatása, hogy az egész állami pedagógustársadalmat reprezentálja” – fejtette ki.
Az államtitkár állításával szemben volt, van nevesített szakmai szervezet, amelyre a kormánypárt oktatási minisztere – már ha akar – támaszkodni tudott volna. Ott van például az Országos Köznevelési Tanács (OKNT), amelynek Hoffmann Rózsa is tagja volt. Ennek nem pusztán véleményezési joga volt, hanem vétójoga is (ezt Magyar Bálint liberális oktatási miniszter tette lehetővé). Emellett ott volt az Országos Diákjogi Tanács és az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács, valamint a szakszervezetek. Más kérdés, hogy Hoffmann Rózsa olyannyira nem egyeztetett egyik szereplővel sem, hogy a szakma szinte teljes megkerülésével elfogadott köznevelési törvény ellen tiltakozva lemondott az OKNT elnöki tisztéről Loránd Ferenc, a neveléstudományok kandidátusa.
Ahogy azt megírtuk, az MPK feladata lesz létrehozni a pedagógusok etikai kódexét, amelynek megsértése esetén etikai bizottság indíthat eljárást az érintett ellen. Az ehhez szükséges kódex tartalmát az MPK állítja elő, azonban ebben segítséget nyújt a kormány. A Kormany.hu oldalon már olvasható is egy tervezet „az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményekről”. Hoffmann szerint minderre azért van szükség, mert a pedagógus „fejlődésben lévő, sérülékeny gyerekekkel dolgozik”.
– Kamarát két esetben hoz létre az állam. Az egyik során elismeri egy adott terület identitását, autonóm érdekérvényesítési jogait. Ilyen volt, amikor a korábban egyesületként működő tankönyvesekből Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete vált. Ez alulról szerveződött. A másik eset, amikor az állam centralizálni akar egy területet. Nos, ez történik most a pedagógusoknál – magyarázza Szüdi János. A jogász, közoktatási szakértő kifejti, az MPK létrehozása mögött semmiféle társadalmi igény nincs. A szakértő szerint a törvénytervezet szövegéből az is kiderül, az MPK nem kapott olyan állami jogosítványokat, amelyek indokolnák létrehozását.
– A kar lényege valójában az etikai eljárások lefolytatásának lehetősége, amellyel a pedagógusokat sakkban lehet tartani – utal Szüdi arra, hogy az államosítással Soprontól Nyíregyházáig már csak egy munkáltatója van a pedagógusoknak, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
