Elnökbuktatás: Miért vonták meg a bizalmat Feldmájer Pétertől?
Még a Zsidó Világkongresszus budapesti tanácskozása előtt összejött a kellő számú (az alapszabály szerint legkevesebb húsz) támogató aláírás, amelyet a küldöttek a Mazsihisz rendkívüli közgyűlésének összehívása, Feldmájer leváltása érdekében gyűjtöttek. Most vasárnap elvileg csak a zárszámadás elfogadása lett volna a téma, az „elnökbuktatónak” szánt közgyűlést május 26-ra hirdették meg.
Keszler Gábor, a számvizsgáló bizottság tagja javasolta, hogy ne várjanak két hetet, azon nyomban döntsenek a bizalmatlansági indítványról. Feldmájer erre sokáig nem mutatott hajlandóságot, az indítványt csak azt követően tűzte napirendre, hogy az egyre feszültebb hangulatban Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója bizalmi szavazást kért önmaga ellen. A küldöttek végül Zoltait megerősítették tisztségében, míg Feldmájertől megvonták a bizalmat. Feldmájer mellett 38-an, ellene 49-en szavaztak. Közben a Mazsihisz teljes vezetősége lemondott.
Az elmúlt években történtek már kísérletek az elnök leváltására, de azok gyorsan elhaltak. Ha Feldmájer Péter nem követ el taktikai hibát, jó eséllyel ennek a kezdeményezésnek is hasonló sors jutott volna. Legalábbis többek elmondása szerint Feldmájer az erősödő elégedetlenség ellenére elnök maradhatott volna, ha a vasárnapi közgyűlés elején engedi, hogy napirendre vegyék a vele szembeni bizalmatlansági indítványt. Az órákig tartó huzavonával azonban az addig semleges résztvevőket is maga ellen fordította.
Előzőleg főleg Radnóti Zoltán rabbit tartották a belső ellenzék vezéralakjának, ezúttal inkább Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány vezetője és a már említett Keszler Gábor nevét lehetett hallani. De beszéltünk olyanokkal is, akik hangsúlyozták, hogy nem lehet egy-két személyt kiemelni: a tiltakozók jóval szélesebb körből verbuválódtak. Utóbbi állítással ért egyet Keszler Gábor is. (Gordon Gábor és Zoltai Gusztáv nem kívánt nyilatkozni.)
A Mazsihisz volt elnökei nem írták alá a bizalmatlansági indítványt – se Heisler András, se Tordai Péter. Heisler kérdésünkre közölte, hogy nem akart olyan látszatot kelteni, mintha személyes bosszú motiválná (korábban komoly konfliktusai voltak Feldmájerrel), Tordai pedig úgy ítélte meg, jelenlegi pozíciójában (a budapesti hitközség vezetőjeként) ilyen ügyben nem szabad elköteleznie magát.
A rendkívüli tisztújításon Tordai Péter nem indul a Mazsihisz elnöki posztjáért, Heisler András még nem hozott végleges döntést. Befutó lehet Horovitz Tamás, a debreceni hitközség elnöke, aki jó kapcsolatokat ápol a Kósa Lajos által vezetett fideszes önkormányzattal és a Mazsihisz konkurenciájának tekintett Köves Slomó-féle EMIH-el (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség). Horovitz Tamás megválasztása esetén – Heisler András diplomatikus megfogalmazásával élve – „a Mazsihisz politikai pozicionálásában jelentős változás következhet be”.
Horovitz Tamás, aki egyébként aláírta a Feldmájer elleni bizalmatlansági indítványt, kérdésünkre megerősítette: vélhetően elindul majd az elnökválasztáson, de erről szerinte még korai beszélni. Sok függ attól, hogy milyen támogatottságot érez a háta mögött. Ugyanakkor „tényszerűtlennek” tartja a feltevést, hogy jobboldali irányba szeretné elvinni a Mazsihiszt. Korábban sem kötődött, és a jövőben sem fog kötődni politikai erőkhöz, pártokhoz – jelentette ki, hozzátéve: az a fontos, hogy a Mazsihisz vezetője jó érdekérvényesítő legyen.
Heisler András és Radnóti Zoltán egyaránt autoriternek nevezte Feldmájer Péter „vezetői stílusát”. Mások – igaz, nevük mellőzését kérve – ugyanezt mondták. A bírálatok szerint Feldmájer „egyszemélyes intézménnyé” alakította át a Mazsihiszt, egyedül döntött olyan esetekben is, amikor testületi felhatalmazásra lett volna szükség. Az utolsó csepp a Zsidó Világkongresszus budapesti rendezvénye volt, amely a kritikusok szerint a hazai zsidóság szempontjából sikertelennek bizonyult.
Feldmájer Péter állítja, hogy az alapszabály által előírt ügyekben mindig testületi döntés született. (A Zsidó Világkongresszusról a múlt héten elégedetten nyilatkozott lapunknak.) A közgyűlésen történtek nem érték váratlanul. „Azóta, hogy egy diplomabotrányba keveredett alapítványi vezetőt felszólítottam, mondjon le posztjáról, ez a levegőben lógott” – állapította meg konkrétumok említése nélkül.
Elvileg még az is előfordulhat, hogy Feldmájer Péter újra ringbe száll. Ha jelölik, akkor elgondolkodik rajta, hogy elinduljon-e – mondta. Rendes körülmények között a Mazsihisz elnökének megbízása négy évre szól, ezúttal azonban a küldöttek csak két évre fognak vezetőt választani.
