Debrecen határában szomorú látványt nyújt a tavaly július 21-én átadott, csaknem 400 millió forint közpénzből fölépített új vasúti állomásépület, a Természet Háza és csillagvizsgáló. Az elhanyagolt, kihalt épület zárva, a külső faburkolat egyes elemei leestek, a toronyba vezető lépcső beázott és fölpúposodott, egyes lépcsőfokok szétestek.

Pedig az EU és a magyar állam támogatásával a Zsuzsi kisvasút hármashegyaljai végállomásán megvalósított létesítményt alig egy éve még ünnepélyes körülmények között adták át. A rendezvényen Nagy Attila, a Debreceni Közlekedési Vállalat vezérigazgatója így fogalmazott: „a Zsuzsi vasút utóbbi száz évének egyik legjelentősebb beruházásának a végét ünnepelhetjük így együtt, közösen”. A beruházásról a Zsuzsi Erdei Vasút Kft. ezt közölte: az új állomásépület „nem csupán állomás, hanem turisztikai információs központ is, 60 fős konferenciateremmel, kilátóval, csillagvizsgálóval. Elkészült a Természet Háza!”.

Habár a projekt kedvezményezettje, a debreceni önkormányzat az átadás után azt állította, hogy a Természet Háza „100 százalékban elkészült határidőre, s a műszaki átadás-átvételi eljárás 2012. július 5-én lezárult, ezt követően sor került az épület berendezésére is”, valójában a létesítmény mindössze az átadás napjára nyitotta meg kapuit, azóta pedig huzamosabb ideig soha nem volt látogatható.

A Természet Háza

A tavalyi átadás után ezt a feliratot függesztették ki az épületre: „A Természet Háza a hatósági engedélyezési eljárás befejezéséig előreláthatólag 2012. augusztus 31-ig zárva. Kellemetlenségért elnézést kérünk.” Ma pedig ez a tájékoztatás fogadja a látogatókat: „A Természet Háza a hatósági engedélyezési eljárás befejeztéig ideiglenesen zárva. A kellemetlenségért elnézést kérünk!” – azaz most már a befejezés dátumát sem merik föltüntetni.

De a városháza azon állítása sem igaz, hogy „sor került az épület berendezésére”, mert a csillagvizsgálóba megrendelt berendezések, eszközök még mindig nincsenek fölszerelve – már ha egyáltalán megérkeztek. A csillagvizsgáló tornyában jelenleg nincsen semmi, csak a szétázott lépcsősor, de belülről a Természet Háza sincs jobb állapotban: az épület üvegablakain benézve világosan kivehetők a súlyos beázások nyomai. Odabenn székeken, asztalokon kívül más berendezést nemigen látni.

A polgármesteri hivatalban a történtek okait, akárcsak tavaly, jobbára adminisztratív hiányosságokkal magyarázzák, habár azt elismerik: az épületnek vannak „hibái”. Érdeklődésünkre a városháza városfejlesztési főosztályán elmondták, hogy – idézzük – „az alábbi hibák jelentkeztek: az épület külső faburkolati elemeinek egy része leesett, a toronyba vezető lépcső pihenői a beázás miatt, a faanyag duzzadása következtében boltozatosra változtatják az alakjukat, egyes lépcsőfokok szétestek elemeikre”. Igaz, ezt azzal egészítették ki: „meghibásodások valóban vannak, de minden új épületnél előfordulnak a kezdeti időszakban”.

S hogy ki a felelős érte, hogy egy több százmillió forintos támogatásból fölépített, teljesen új, de nem is használt épület ilyen károkat szenvedett? A hivatal szerint „a kialakult meghibásodások okait a kivitelező és a tervező nem egyformán ítéli meg, ezért az okok feltárásához valószínűleg szakértő bevonására lesz szükség, ami segít tisztázni a felelősség kérdését is”. Nem világos, hogy a városháza – mint a projekt kedvezményezettje – a bekövetkezett károk ismeretében miért csak jövő időben beszél kárszakértő bevonásáról, de az jó hír, hogy már felszólították a kivitelezőt a hibák kijavítására.

A városházától megtudtuk azt is, hogy az épület elsősorban nem is a minőségi kifogások miatt tart zárva. A városfejlesztési főosztály tájékoztatása szerint ugyanis „az átadás-átvételhez a támogató szervezet előzetes engedélye szükséges, az ehhez szükséges dokumentumok most készülnek, ennek jóváhagyása után kerülhet sor csak az átadásra”. Mivel ez a bizonyos „támogató” az Európai Unió és a magyar állam volt, az elmondottakból az következik, hogy az üres, s lassan szétrohadó épület átadását és átvételét az unió és a magyar állam még nem engedélyezte. Akkor viszont az sem világos, hogy miképpen rendezhették meg tavaly nyáron a Természet Háza ünnepélyes átadását?

Az igazsághoz tartozik, hogy egyvalami azért mégis tökéletesen működik a hármashegyaljai állomáson: a térfigyelő rendszer. Az épületet kívülről és belülről kamerák pásztázzák, amelyek az egyik földszinti teremben lévő – ottjártunkkor éppen személyi felügyelet nélküli – számítógép monitorjára közvetítik a képet. Persze, ezeknek a térfigyelő kameráknak sok dolguk nincsen: lassan egy éve csak a lassú enyészet munkáját dokumentálják – igaz, azt professzionális, hibátlan minőségben. De ez sem ad rá kielégítő magyarázatot, hogy vajon mi került ezen a meg nem valósult beruházáson majdnem négyszázmillió forintba.

Cikkünk megjelenése után pár nappal Varga László, a debreceni városháza főosztályvezetője a következő levelet juttatta el szerkesztőségünkbe:

"A lapjuk internetes oldalán, a www.nol.hu-n és a Népszabadság aznapi számának 6. oldalán 2013. május 13-án, a Zsuzsi Erdei Vasút hármashegyaljai végállomásán megépült „Természet Háza” kiállítási- és rendezvényházzal kapcsolatban megjelent cikk számos alapvető tévedést és téves következtetést tartalmaz, amelyet ezúton kívánunk pontosítani.

Rögtön az első és talán legjelentősebb tévedés: a cikkíró állításával szemben, az említett 400 millió forint nem az épületkomplexum megépítésének, hanem a teljes turisztikai beruházás megvalósításának volt a költségvetése, amelyből 300 millió forintot meghaladó összeget tett ki az erdei vasút pályafelújítási munkálatainak költsége, de ugyancsak a projekt keretein belül valósult meg egyebek közt több, meglévő vasúti kocsi felújítása és akadálymentesítése is, mintegy 30 millió forint ráfordítással.

Az épületkomplexum kivitelezése döntően a kiviteli tervekkel összhangban, és az abban előírt anyagok felhasználásával valósult meg 2012-ben, így kerülhetett sor a létesítmény műszaki átadására is. Sajnos, azonban, a turisztikai szezon kezdetére bebizonyosodott, hogy elsősorban a felhasznált faanyagok felületkezelése a specifikációkkal ellentétben nem kellően időjárásálló, és felmerült egyéb, az épület tartós állagmegóvása és az elvárt használhatóság érdekében elvégzendő kisebb javítások és korrekciók szükségessége is.

Az építési beruházás szakmai felügyeletét ellátó városfejlesztési főosztály és az turisztikai látványosság üzemeltetésében részt vevő konzorciumi partner, a Zsuzsi Erdei Vasút Kft. egyaránt következetesen törekszik arra, hogy a kivitelező – az épületnek a nagyközönség részére történő megnyitását megelőzően – végezze el a legszükségesebb javításokat, hogy a központ rendezvényei valóban színvonalas környezetben kerülhessenek sorra. Ennek érdekében – a vitás műszaki kérdések tisztázásával párhuzamosan – megkezdődött a hibák elhárítása, és a tervek szerint a nyár elejére a központ megnyithatja kapuit a látogatók előtt. A még fennmaradó kisebb javításokat pedig a programszervezőkkel egyeztetve, a működés zavartalansága mellett végeztetjük el.

Ugyancsak pontosításra szorulnak a cikkíró állításai az épület átadásával és berendezésével kapcsolatban is. Jelenleg valóban folynak egyeztetések a pályázati támogatóval, de ezek tárgya az üzemeltetés struktúrája, amely az épület műszaki átvételével nincs összefüggésben, és nem befolyásolja a pályázat turisztikai céljainak megvalósítását sem.  A pályázati elképzelések szerint a Természet Háza változatos programok, rendezvények, valamint időszakos és állandó kiállítások helyszíneként fog funkcionálni, az ezekhez szükséges infrastruktúra pedig berendezésre került. Maguk a kiállítási anyagok természetesen csak a javítások elvégzése után, az újbóli megnyitást megelőzően kerülnek a helyükre.

Az épület biztonságtechnikájával kapcsolatos információkat annyiban egészítjük ki, hogy a térfigyelő kamerák inkább a megnyitást követően jutnak fontosabb szerephez, az őrzést jelenleg a szomszédos intézménnyel közösen alkalmazott riasztórendszeres távfelügyelettel oldjuk meg.

A beruházó és a megvalósítást felügyelő szervezetek egyaránt elkötelezettek abban, hogy a Zsuzsi Erdei Vasút és a Természet Háza látogatói mihamarabb minőségi környezetben, tartalmas programokkal találkozhassanak, ezért minden lehetséges eszközzel törekednek az akadályok elhárítására, így reméljük, hogy a sajtó képviselői legközelebb már tartalmas és sikeres rendezvényeinkről tudósíthatnak.

Varga László
főosztályvezető
Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési Főosztálya"