„Lábbal kell megverni a Fideszt” – mondta korábban többször is az MSZP választási stratégiájáról Mesterházy Attila pártelnök. A szocialisták legutóbbi választmányi ülésén – amelyen a többi közt egyezséget kötöttek a közös egyéni indulásról az Együtt 2014–PM-szövetséggel – feladatként tűzték ki a mozgósítási tervek helyi összeállítását. Az MSZP vezetése egyöntetűen úgy véli, hogy a választás leginkább az egyéni körzetekben dől el.

László Róbert

Ehhez kapcsolódott korábban annak bejelentése is, hogy ismét „reaktiválták” az izraeli kampányszakértőt, Ron Werbert, aki jártas a mozgósítási kampányokban és a helyi terepmunkában. Werber felkérését azzal indokolták, hogy 2013-ban folyamatos kampány várható, és az MSZP korlátozottabb anyagi lehetőségei miatt, továbbá azért, mert szűkültek a médiamegjelenési lehetőségek, helyi terepmunkára van szükség a választók meggyőzéséhez.

Az MSZP-ben vannak olyan számítások, amelyek szerint a Fidesz–KDNP-tömb akkor tudja megőrizni pozícióját, ha alacsony a választási részvétel. Éppen ezért sokan vélik úgy, hogy a legfőbb ellenfél az apátia. A háttérelemzők megállapították azt is, hogy a demokratikus ellenzéki oldalon a szocialista párt „az egyetlen létező, szervezett erő”, egyedi választási helyzetben azonban az ellenzéki megosztottság jelentősége is megnő, ezért az MSZP politikájának fontos eleme az összefogás.

Az elmúlt időszak időközi választásainak eredményeiből jól látszik, hogy az MSZP támogatottsága – leszámítva például a Dunakeszi időközi választást – nőtt, helyenként több mint a kétszeresére. Ezzel szemben a Fidesz az adott körzetekben érdemben nem tudta növelni a támogatottságát, viszont igaz: meg tudta őrizni korábbi szavazatszámát.

Ebből a szocialisták háttérelemzői azt a következtetést vonják le, hogy – támaszkodva a párt növekvő támogatottságára – elsődlegesen a választók magas részvételével lehet győzni. Leegyszerűsítve úgy számolnak, hogy ötven százalék körüli vagy azt meghaladó részvételnél már megfordíthatók az arányok. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a mozgósítás és a részvétel hatásairól lapunk kérdésére azt mondta: míg korábban nagy valószínűséggel meg lehetett mondani, hogy ha tíz százalékponttal magasabb a voksolás részvételi adata, akkor az melyik oldalnak kedvez, most ennél bizonytalanabb a kép.

– Egyértelmű, hogy a Fidesz jóval hatékonyabban viszi urnához a saját támogatóit, mint az ellenzék, de ez sem jelent feltétlen győzelmet. Jó példa erre a dunaföldvári időközi választás, ahol szinte pontosan ugyanannyi ember voksolt a fideszes jelöltre, mint a 2010-es voksoláson (a két adat között mindössze három szavazat volt az eltérés), az akkor győzelmet jelentő eredmény az időközin mégsem volt elég. Egyre kevesebb a biztos pártelkötelezett szavazó, még akkor is, ha mind a Fidesz, mind az MSZP esetében van egy olyan mag, amely kormányzati teljesítménytől függetlenül szavaz a saját pártjára – mondta.

Hozzátette: – Már-már közhely, hogy a nem pártelkötelezett választók fogják eldönteni a versenyt, ebben a közegben pedig a Fidesznek most jóval nehezebb a dolga, mint korábban. Az a kör ugyanis, amelyik a Fidesz-kormányzás egyértelmű nyertese, meglehetősen szűk és behatárolt. Ennél jóval nagyobb az a tömeg, amely kiábrándult és csalódott, éppen ezért fontos a Fidesz számára, hogy ezen potenciális választók egy részét távol tartsa a voksolástól, nehogy az utolsó pillanatban protestszavazatot adjon le, mert az többnyire nem az aktuális kormányoldalon szokott landolni”.

László Róbert rámutatott: épp ezen tömegek távol tartását szolgálta volna az előzetes regisztráció intézménye, most pedig a kampány korlátozása a kereskedelmi médiában. – Sok százezer, akár millió olyan szavazó van, aki csak a kereskedelmi tévékből és zenei rádiókból tájékozódik, a politikai élet egyébként hidegen hagyja. Ha ők még kevesebb vagy szinte semmilyen politikai üzenethez nem jutnak hozzá, távol maradhatnak a voksolástól is, s ezzel csökken a részvétel. A kampánykorlátozás azonban még nem lefutott meccs, nincs kizárva, hogy – a regisztrációhoz hasonlóan – a kormányoldalnak végül erről a tervéről is le kell tennie. A szakértő szerint a Fidesz szemmel láthatóan a saját táborára épít, és abban bízik, hogy a csalódottak nemcsak az aktuális, hanem a mindenkori politikai vezetésből kiábrándultak, ezért inkább otthon maradnak. 2014 egyik legfőbb kérdése, hogy az eddig megszólíthatatlannak bizonyult – vagy annak hitt – tömeg megmozdul-e az ellenzék irányába – vélekedett a Political Capital munkatársa.

A külföldön dolgozó magyarok levélben vagy a követségeken szavazhatnak

Becslések szerint legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, ez a választásra jogosultak több mint hat százaléka. Nagyjából ennyi voksra számítanak a határon túli magyarság köréből is, vagyis 2014-ben akár egymillió szavazat érkezhet azoktól, akik nem itt élnek. A két csoport között azonban jelentős különbség van, hiszen akinek van magyarországi lakóhelye, az saját választókerületének egyéni képviselőjelöltjére is voksolhat, mások viszont csak az országos listára. A választás alapvetően az egyéni körzetekben dől el, és a határon túliak legfeljebb néhány listás mandátum sorsát dönthetik el. Ez szélsőséges esetben sem lehet több négy-öt képviselői helynél, tehát a külföldi magyarság csak a pártok közötti szoros küzdelem esetén lehetne a mérleg nyelve.

Aki magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik, az a hatályos szabályok szerint automatikusan, tehát a Fidesz által korábban javasolt külön regisztráció nélkül a választói névjegyzékbe kerül – még akkor is, ha tartósan külföldön dolgozik, de nem szüntette meg az itthoni lakcímét. Ebben az esetben a választással kapcsolatos értesítést mindenkinek a népesség-nyilvántartásban szereplő lakására kézbesítik, és az érintettek a lakóhelyük szerinti szavazókörben, külön procedúra nélkül voksolhatnak. Ha azonban valaki a szavazás napján külföldön tartózkodik, és élni kíván a választójogával, attól aktív közreműködést várnak. Vagyis: a jogszabályban meghatározott határidőig mindenkinek kérnie kell, hogy kerüljön be a levélben vagy a külképviseleten szavazók névjegyzékébe.

Előbbi esetben levélcsomagot kézbesítenek, amelybe a polgár lakóhelye szerinti választókerületi és az országos listás szavazólapot is elhelyezik. A külképviseleteken ugyanilyen feltételekkel lehet majd voksolni, tehát a magyarországi lakóhellyel rendelkezők két nyomtatványt kapnak. Aki külföldön dolgozik, de a szavazás napján Magyarországon tartózkodik, a lakóhelyén természetesen leadhatja a szavazatát. Elég valószínűtlen azonban, hogy önmagában emiatt bárki hazautazzék. Szakértők egyébként is úgy vélik, hogy a tartósan idegenben élő honfitársaink körében nem lesz túl nagy az érdeklődés a parlamenti választások iránt, hiszen éppen azért hagyták el az országot, mert máshol keresik a boldogulást.

Ugyanakkor felvetődhet az is: mi történik, ha mégis sokan akarnak szavazni a külképviseleteken? Egyes adatok szerint csak London környékén százezer körüli magyar dolgozik, és ha ők tömegesen élnének a választójogukkal az ottani követségen, az megoldhatatlan technikai problémát is jelentene. Egy-egy hazai szavazókörben legfeljebb 1500 választásra jogosult lehet, az pedig elképzelhetetlen, hogy bármelyik külképviseleten képesek lennének ennek a többszörösét fogadni. Más a helyzet azokkal, akik úgy vállaltak külföldön munkát, hogy a magyarországi bejelentett lakóhelyüket is megszüntették. Ők a határon túli magyarokkal azonos feltételek mellett voksolhatnak majd, de ehhez kérniük kell, hogy kerüljenek be a levélben szavazók névjegyzékébe (a külképviseleteken tehát nem voksolhatnak). Ezt – egészen a szavazást megelőző tizenötödik napig – megtehetik levélben, az ügyfélkapun keresztül és a hivatalos választási honlapon is. (Lencsés Károly)