A napokban egy szakmai konferencián Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke jelentette be: a kormány a korábbi ígérete ellenére nem 55 milliárd forintot költ egészségügyi béremelése, hanem csak 29,8 milliárdot. Nem teljesül az érdekvédők azon kérése sem, hogy a tavaly kompenzációként megkapott emelés összege legyen az alapbér része.

A tavalyi és az idei tervezett emeléssel összesen mintegy 110 ezer forintos jövedelemtöbblethez jutnak az orvosok, s ezzel akár elégedettek is lehetnének, ha a teljes havi keresményük harmadát nem a túlóráikból nyernék. A túlóráért kapott összeget viszont az alapbérből számolják ki, az pedig nem emelkedett 2011 óta. Bélteczki szerint ez azt jelenti, hogy az orvosoknak a napi nyolcórás műszakért járó keresetük harmadáért kellene túlórázniuk. Ezt senki nem fogja vállalni. Azaz a tervezett újabb béremelés nemhogy mérsékelné, épp ellenkezőleg, tovább növelheti az orvoshiányt.

– A gyógyítók elbizonytalanodása és ezzel együtt a migrációs szándékuk az utóbbi hetekben erősödött – mondja Bélteczki János. Szinte már nincs is olyan egészségügyi intézmény az országban, ahol ne lenne probléma kiállítani egy ügyeleti csapatot. Mint mondja: a baj akkora, hogy például a kazincbarcikai kórházban néhány hete meg is szűnt a sebészeti és a traumatológiai ügyelet. Ez pedig azt jelenti, hogy ott délután négy órától és ünnepnapokon egy városnyi ember nem jut gyors baleseti ellátáshoz. Van olyan hely is, ahol már csak papíron van elegendő orvos egy-egy osztály biztonságos működtetéséhez, mert az előírt hét-nyolc személy helyett mindössze ketten maradtak.

A hamarosan a parlament elé kerülő újabb javaslat szerint az általános orvosok és szakorvosjelöltek havi 10 ezer forintos többlettel számolhatnak béremelésként, a szakorvosok havi bruttó 40 ezer forinttal. A más felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek további 10 ezer forintos többletre lennének jogosultak.