Médiatanács szerdai közleménye szerint a pénzbírság megfizetése mellett a Magyar Hírlapnak közölnie kell a hatóság döntéséről szóló közleményt is. Ebben az is szerepel, hogy „a Magyar Hírlap nyomtatott lapszámában és annak internetes kiadásában január 5-én megjelent cikkel kapcsolatban a hatósági eljárás megállapította, hogy a cikk nem volt összhangban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, vagyis a médiaalkotmány 17. paragrafusával, amely a gyűlöletbeszéd és a kirekesztő tartalom közzétételének tilalmát rögzíti. A Médiatanács döntésében jelezte, hogy bár az újsággal szemben első alkalommal hoztak elmarasztaló határozatot az alapjogok megsértése miatt, a jogsértés súlya, valamint az internetes cikk hozzáférhetőségének időtartama és folyamatossága azonban indokolja a pénzbírság megállapítását”. A határozat ellen a lap bírósághoz fordulhat. A vizsgálatot azért a Médiatanács folytatta le, mert a Magyar Hírlap nem tagja egyik társszabályozó szervezetnek sem.

A hatósági eljárás elindításakor a Médiatanács abból indult ki, hogy Bayer írása feltehetően alkalmas volt a roma kisebbség elleni gyűlöletkeltésre azzal, hogy a romák jelentős részét állathoz hasonlította, lealacsonyító jelzőkkel illette, bűnözőnek titulálta, valamint alkalmas volt a cigányság kirekesztésére azáltal, hogy többségüket a társadalmi együttélésre, az emberek közti életre alkalmatlan személyként írta le. A hatóság úgy ítélte meg, hogy a cikkben a roma kisebbség bűnözésre hajlamos, kriminalizálódott, a társadalmi együttélés normáit elvető, Magyarország törvényeit rutinszerűen sértő csoportként jelent meg, s ez a többségi társadalomban a cigányokkal szemben fennálló negatív sztereotípiák megerősítésére, s ezáltal vélelmezhetően gyűlöletkeltésre tette alkalmassá.

Hazai és nemzetközi szinten is nagy botrányt okozott Bayer írása. A publicista a tiltakozások hatására – Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is elítélte az írást – válaszolt a bírálatokra, szerinte szándékosan félreértették mondatait. „Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (...) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból” – közölte utóbb. Erre Navracsics is módosított álláspontján: szerinte Bayer megnyugtatóan magyarázta meg korábbi mondatait. A Magyar Hírlap előbb elnézést kért a cikk miatt, majd másnap már módosított, és Bayer, valamint a kormány melletti kiállásra szólította fel az olvasóit. A Demokratikus Koalíció által a Fidesz székháza elé szervezett tüntetésen több százan követelték, hogy a kormánypárt zárja ki soraiból Bayert, de ez nem történt meg. Megszólalt Neelie Kroes uniós biztos, az Európai Bizottság médiakérdésekben illetékes alelnöke is, Twitter-üzenetében azt írta: „Elszörnyedtem Bayernek a magyar roma közösségről szóló szavaitól (állatok stb.). Én nem ezt nevezem szólás-/sajtószabadságnak.”