Ez meglehetősen voluntarista elképzelés – hangsúlyozta Krekó Péter –, de a végrehajtó hatalom mindenhatóságának hangoztatása a populista politikának megszokott és népszerű eszköze, és nem csak Magyarországon.

A politológus szerint nem véletlenül: a képviseleti rendszerekkel szembeni gyakori ellenérzések forrása, hogy „elvész a felelősség”, és a politikai akarat csak áttételesen érvényesülhet. Az Orbán-féle politikai megközelítés pedig gyors, hatékony megoldást ígér. Adott esetben például azt, hogy ennek a hányatott sorsú ingatlannak a sorsát az önkormányzati vagy állami tulajdonba vétel automatikusan megoldja.

– Tehát csak kérni kell, és a kormányfő csináltat egy törvényt, vagyis bármit megtehet, és szándékai szerint alakíthatja át a jogszabályi környezetet – fogalmazott Krekó. Orbán szerinte folyamatosan azt üzeni, hogy egy erős vezető előtt nincsenek akadályok. Még arra sem ügyel, hogy a törvényalkotás nem a miniszterelnök dolga, hanem a parlament hatásköre, bár a politológus úgy látja, a klasszikus hatalommegosztás elve – ami a végrehajtó és törvényhozó hatalom elválasztását jelenti – másutt is egyre kevésbé érvényesül.

A kabinet politikájának – a hatékonyság elve és az erő hangoztatása mellett – egy másik meghatározó eleme a nemzeti tulajdon és a nemzeti érdekek védelme. Ezzel pedig olyan ideológiai alapot teremtettek, amely sokak számára kívánatossá teszi a korábban elképzelhetetlen intézkedéseket is, legyen szó a multikra kivetett különadókról, az energetikai rendszerek vagy a közműcégek állami tulajdonba vételéről, akár a magánnyugdíjpénztárak államosításáról.

Orbánnak a balettintézet államosítására vonatkozó felvetésében nincs tehát semmi újdonság – állítja a politológus. Az a leplezetlenség sem igazán szokatlan – tette hozzá –, ahogyan a kamerák előtt beszélt erről, hiszen máskor is keményen fogalmazott, ha külföldi gazdasági érdekeltségek kerültek szóba. Nem is várható ezért, hogy ebből az ügyből komoly hátránya származna a Fidesznek.

A portugálok Orbán kijelentése miatt sajnálkozásukat fejezték ki, de ennél sokkal jelentősebb ügyekben is konfliktusba keveredett már a kormány külföldi vállalkozásokkal, Krekó ezért úgy véli, a külgazdasági kapcsolatokat illetően nem kell azonnal különösebb következményekre számítani. – A „szabadságharc” kumulatív hatását azonban már jó ideje érezhetjük – mondta –, hiszen az ország diplomáciai megítélése romlik, és a külföldi befektetők egyre bizalmatlanabbak.

A befektetők különben hozzászokhattak ahhoz, hogy a térség egyes országaiban velük szemben karcosabban fogalmaznak a politikusok, erre Szlovákiában is volt példa. Annyi különbség Krekó szerint azonban van, hogy míg másutt a populizmus sokszor megmarad a verbalitás szintjén, nálunk a kemény szavakat gyakran tettek is követik.