Szabad a sztrájk!
Legutóbb a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) bonyolódott elhúzódó jogvitába arról, mi tekinthető a közoktatásban még elégséges szolgáltatásnak. A Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának néhány hete született véleménye – bár a bíróságokat nem köti – tiszta helyzetet teremt: a munkavállalók gazdasági és szociális védelme érdekében folytatott valamennyi sztrájk törvényes lehet.
A PDSZ most is vívja a harcát, de a bíróság érdemileg máig nem döntött arról, mi az elégséges szolgáltatás. A szakszervezet álláspontja egyértelmű: a közoktatásban a hatályos jogszabályok nem írnak elő ilyet. Az viszont eldőlt: a szakszervezetnek nem a minisztériummal kell egyezkednie az elégséges szolgáltatásról, hanem a pedagógusok munkáltatójával, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK).
A bíróság a múlt héten postázta a PDSZ beadványának elutasítását, ugyanúgy alaki hibára hivatkozva, mint ahogyan azt néhány hete tette. Az érdekvédelmi szervezet most újra fellebbez. Ha a másodfokú bíróság a PDSZ-étől mégis eltérő álláspontot foglalna el – a szakszervezet szerint tankerületenként legfeljebb egy-egy közintézményt kellene kijelölni, ahol a gyermekek felügyeletéről az iskolafenntartónak kellene gondoskodnia –, akkor értelemszerűen a KLIK véleményét teszi magáévá. E szerint minden iskolában meg kell szervezni a gyermekek felügyeletét. Ha megszületik a verdikt, a PDSZ választmánya dönt a sztrájkfelhívás sorsáról. A sztrájkfelhívást ugyanis egyelőre felfüggesztették. „Az országos választmány dolga lesz, hogy meghatározza, a kötelező óraszámok emelése miatt meghirdetett akciót milyen módon folytassák tovább” – mondta kérdésünkre Mendrey László, a szakszervezet elnöke.
Önmagában a sztrájk jogszerűségéről a pedagógusoknak szerencsére nem kellett vitát folytatniuk, de más ágazatokban a bíróságok több olyan munkabeszüntetést is megakadályoztak, amelyeket a sztrájktörvény módosítása miatt jogellenesnek minősítettek. Abból a 2010 óta hatályos rendelkezésből indultak ugyanis ki, hogy sztrájkot akkor lehet meghirdetni, ha a „vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre”.
A Fővárosi Bíróság – január óta Fővárosi Törvényszék – egy 2011-es végzésében például azzal érvelt, hogy a mozdonyvezetők korkedvezményes nyugdíjának megvonása miatt nem hirdethető sztrájk, mert a felek – tehát a szakszervezet és a munkáltató – közt nincs tényleges munkaügyi vita. Így a vasutasok az elégséges szolgáltatásról sem egyeztethettek, hiszen az adott kérdésben a sztrájkjog gyakorlása fel sem merülhet – mondta ki a jogerős verdikt.
A BKV munkavállalói ugyanezen okból szintén sztrájkot hirdettek, mert a kedvezmény megvonása a buszvezetőket is érintette. A bíróság az esetükben ugyancsak kimondta: sztrájk csak olyan gazdasági és szociális érdekek érvényesítése iránt kezdeményezhető, amelyek a munkaviszonnyal összefüggésben és kollektív munkaügyi vitában érvényesíthetők. A BKV és a szakszervezetek között az adott ügyben ténylegesen valóban nem folyt, de nem is folyhatott kollektív munkaügyi vita, hiszen a nyugdíjszabályok meghatározása nem egy gazdálkodó szervezet feladata.
Ez utóbbi eseti döntést a Kúria egy munkaügyi elvi határozatával már felülírta, és kimondta: a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítása érdekében megilleti a sztrájk joga, és munkabeszüntetést nem csak a kollektív munkaügyi vita alanya kezdeményezhet. A közigazgatási és munkaügyi kollégium elvi állásfoglalása pedig leszögezi, hogy „amennyiben valamely követelés tekintetében megállapítható, hogy az a sztrájkot kezdeményezők gazdasági és szociális érdekei biztosítására irányul, és a sztrájkot a törvény kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti”.
Szakértők szerint ebből egyértelműen következik, hogy a sztrájk jogszerűsége kizárólag a követeléstől függ, nem korlátozható a munkavállalók és a munkáltatók közti vitára. Bár forrásaink óvatosan fogalmaztak, elvileg a „politikai” sztrájk sem zárható ki, hiszen ha a kormány valamilyen intézkedése, a parlament döntése az emberek nagyobb csoportját munkavállalói minőségében érinti kedvezőtlenül, akkor a gazdasági és szociális érdekeik érvényesítése érdekében a munkabeszüntetés lehetőségétől sem foszthatják meg őket.
Vagyis: semmi nem tiltja, hogy például a nyugdíjszabályok változása vagy akár az új munka törvénykönyvének rendelkezései elleni tiltakozásul szüntessék be a munkát. Arra a felvetésünkre, hogy a kúriai vélemény nem kötelező, így a bíróságok továbbra is a korábbi érveket hozhatják majd fel, forrásaink leszögezték: ha eltérő tartalmú döntés születik, az elegendő ok a fellebbezésre, illetve a felülvizsgálati kérelemre, így a végső szót a Kúria mondhatja majd ki.
A kollégiumi vélemény szerint a még elégséges szolgáltatás körüli vitával sem lehet húzni az időt. Ha nincs a felek közt megegyezés, a „még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a közigazgatási és munkaügyi bíróság a felek által megtett ajánlatok mérlegelésével, az egyik fél által tett végső ajánlat elfogadásáról (…) dönthet”. Erre a bíróságnak öt napja van, és a fellebbezést is ugyanennyi idő alatt kell elbírálni. Vagyis: a felekre bízzák, hogy tegyenek „komoly, szakmailag alátámasztott” és felelős ajánlatot, és a bíróság majd kiteszi a pontot az eddig szinte parttalan viták végére.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke üdvözli, hogy a bíróság végre egyértelműen kimondta: a munkabeszüntetés nem korlátozható a kollektív munkaügyi vitákra, vagyis a munkavállalók és a munkaadók közötti konfliktusokra. Ezzel szerinte megnyitották az utat, hogy a dolgozók érdekeit sértő kormányzati vagy az állami és önkormányzati cégek esetében közvetlenül a tulajdonosi döntések miatt is sztrájkolhassanak.
Az pedig, hogy az elégséges szolgáltatás kapcsán is egyértelmű iránymutatást adtak, megnehezíti azok dolgát, akik a kötelező egyeztetést leginkább időhúzásra használták – véli Pataky. Ettől persze szerinte marad egy kiskapu: a felülvizsgálati kérelem elbírálásának továbbra sincs határideje, de reméli, a Kúria magára nézve is elfogadja, hogy a „még elégséges szolgáltatásról való egyeztetés nem irányulhat a sztrájk megakadályozására”. Az MSZOSZ elnöke szerint vannak ugyanakkor bizonyos kockázatok is. Azzal, hogy a Kúria a sztrájk lehetősége előtt szélesre tárta a kaput, a szakszervezeti vezetők elveszítették azt a lehetőséget, hogy a korábbi gyakorlatra hivatkozva – hiszen a bíróság úgyis „keresztbe tesz” – eleve széttárják a karjukat, ha a munkavállalók számára kedvezőtlen döntések születnek. Másfelől az elégséges szolgáltatás tartalmát valóban felelősen kell meghatározni – már ahol ezt külön törvény nem szabályozza –, mert ha a szakszervezet irreális ajánlatot tesz, könnyen a munkaadói oldal javaslatát fogadhatja el a bíróság.
