Szabó Máté arra figyelmeztet, hogy az alkotmány újabb korrekciója formai és eljárási szempontokból is kifogásolható. Az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseiről nem folyt plenáris vita, ami súlyos eljárási hiba, s közjogi érvénytelenséget okozhat. Emiatt Szabó jogosult az AB-hez fordulni, mert az alaptörvény negyedik módosítása lehetővé teszi, hogy a testület az alkotmányt és annak módosítását a „megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében” az alapjogi biztos kérelmére is felülvizsgálhassa. Azt viszont épp most zárták ki, hogy az alkotmánybírók az alaptörvényt érdemben is górcső alá vegyék.

Ez igen határozott válasz az AB tavaly decemberi határozatára. Abban a bírók kimondták: készek szakítani saját korábbi gyakorlatukkal, vagyis hogy eddig soha nem vizsgálták az alkotmányt. Ha azonban azt tapasztalják, hogy az alapjogvédelem eddig elért szintje miatt csökkenne, illetve valamilyen változtatás megbontaná az alaptörvény egységét, beavatkoznak – jelezték. Ettől a lehetőségtől a kétharmad megfosztotta a testületet. Szabó Máté ennek ellenére az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán tartalmi észrevételeket is megfogalmazott. Igaz, arra hivatkozik, hogy egyes rendelkezések alkotmányba emelése megbontja a normaszöveg egységét.

„Nyilvánvaló és tényszerűen megállapítható az alaptörvény egységének sérelme azokban az esetekben, amikor a negyedik módosítás tételesen szembemegy az Alkotmánybíróság az alaptörvény más rendelkezése alapján meghozott döntésével” – állítja. Vagyis: amikor az AB által korábban megsemmisített rendelkezéseket „felülalkotmányozták”. Az sem lehet hivatkozási alap, hogy a testület korábbi határozatait az alaptörvény alapján semmisnek kell tekinteni, mert ezek a döntések a jelenlegi alkotmány hatálybalépése után születtek, így érvényesek.

Az ombudsman felveti, hogy miközben az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmáról szóló jogszabályokat az AB az új alaptörvényre hivatkozva semmisítette meg, most az ilyen tiltás lehetőségét mégis az alkotmányba emelték be. Hasonló a helyzet az egyházi státus elnyerésének szabályozásával is.

– Mindez belső ellentmondáshoz vezet – mutat rá az ombudsman –, hiszen az alaptörvényből levezethető alapjogok csorbítását ugyanezen dokumentum más passzusai lehetővé teszik.

Aggódnak a kormány szakértői is

A negyedik alkotmánymódosítás több pontja is támadható azok szerint az alkotmányjogászok szerint, akiket a kormány arra kért fel, hogy a velencei bizottsággal párhuzamosan, attól függetlenül vizsgálják meg a sokat támadott alkotmánymódosítást. Összegzésük szerint az európai normák és standardok kapcsán támadható az alkotmányban a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök el nem évülésének kimondása, amennyiben azok már korábban elévültek; támadható a kommunista rendszer alatt tanúsított magatartásokkal kapcsolatos állításokra vonatkozó tűrési kötelezettség; és támadható a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása a magyar nemzet és a nemzeti közösség kapcsán, amely fogalmak nem elég világosak. Több olyan pontot is találtak a jogászok, amelyek szerintük csak akkor állnak összhangban az európai normákkal és standardokkal, ha megfelelő módon értelmezik őket. Így például a családi kapcsolat meghatározása csak akkor áll összhangban, ha az nem zárja ki a házasság és a szülő-gyermek viszonyon kívüli kapcsolatot sem.

Azt a dokumentum készítői is kimondják, hogy az alkotmányozó szemmel láthatóan korlátozni kívánta a házasság fogalmát egy férfi és egy nő életközösségére, azaz meg akarta akadályozni az azonos neműek házasságát. Ugyanakkor megjegyzik, hogy az európai normák nem írják elő, hogy a házasságot a homoszexuális párok számára is meg kell nyitni, így a magyar alaptörvény nem szegi meg az uniós előírásokat. A bírósági ügyek áthelyezése akkor nem sért uniós jogot, ha az ügyek áthelyezése egy bíróságról egy ugyanolyan bíróságra objektív kritériumok alapján történik – áll a jelentésben. (Hvg.hu)

Az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakozók idén márciusban