Bírálták Orbán beszédét
– Csalódott vagyok. Egy nagy formátumú politikus beszélt, de nem mondott semmit. A Jobbikot nem is említette. Mit szándékozik konkrétan tenni? – mondta lapunk kérdésére Charlotte Knobloch, a WJC alelnöke, a Zentralrat der Juden in Deutschland (Németországi Zsidók Központi Tanácsának) előző elnöke. Mint a hitlerizmus bajorországi túlélője fogalmazott, ugyanannak a szellemnek az erősödését érzi, mint gyermekként az 1930-as években.
A Zsidó Világkongresszus hivatalosan is kritizálta a magyar kormányfő nagy várakozással kísért beszédét. A szervezet sajnálatát fejezte ki, hogy Orbán „nem adott megfelelő biztosítékot arra: egyértelmű választóvonal húzódik kormánya és a szélsőjobboldal között”. Elismerték ugyanakkor, hogy a miniszterelnök egyértelművé tette: elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek tartja az antiszemitizmust. De nem nézett szembe a probléma valódi természetével, különösen a Jobbik jelentette fenyegetéssel. A testület hiányolta, hogy Orbán nem reagált semmilyen közelmúltbeli rasszista, illetve antiszemita indíttatású eseményre.
Pontosabban: reagált, csak nem a magyarországiakra, hanem külföldi példákkal riogatott. Ezzel azt jelezve: másutt még rosszabb a helyzet.
– Visszásnak találtuk ezt. Orbánnak a magyarországi kérdésekre kellene válaszokat adnia, nem más országokra mutogatnia – mondta az esemény egyik résztvevője, aki azt is különösnek, a protokolltól eltérőnek találta, hogy Orbán Viktor a vacsoraasztalnál saját embereivel vette körbe magát, s ehhez az ültetéshez az ő emberei ragaszkodtak. (Balján például tanácsadója, Hegedűs Zsuzsa, jobbján pedig Lázár János államtitkár ült.)
Szokatlan helyről kapott viszont elismerést a miniszterelnök: a kormány régi mumusától, Viviane Redingtől, az Európai Bizottság alapjogi biztosától. – Jó látni, hogy Orbán Viktor ma beszédében határozottan kiállt az antiszemitizmus ellen. Remélem, szavait tettek is követik majd – fogalmazott Twitter-üzenetében a luxemburgi politikus, akinek pártja a Fidesszel azonos európai pártcsalád, a Néppárt tagja.
Számos delegált éles kontrasztot látott Orbán Viktor és a hétfő reggel felszólaló Guido Westerwelle német külügyminiszter beszéde között. Igaz volt ez a hivatalos fogadtatásra is: a küldöttek százainak plénuma előtt Dieter Graumann, a német Zentralrat elnöke „erőt sugárzó üzenetnek” nevezte a német szabad demokrata politikus beszédét, s azzal is viccelődött, éppen üres az izraeli külügyminiszteri poszt…
Többször is tapssal félbeszakított, a végén pedig ovációval fogadott beszédében Westerwelle – finoman a kényes magyarországi helyzetre is utalva – úgy fogalmazott: „az antiszemitizmusnak sem Berlinben, sem Budapesten, sem pedig másutt a világon nincsen helye”. De hozzátette, ennek felszámolását a problémák gyökerénél kell kezdeni. Mint mondta, nemcsak az áldozatok emlékének megőrzése közös felelősségünk, de a jövőt is alakítanunk kell. – Európa két pillérre épül: a demokráciára és a jogállamiságra. Európa mindenekelőtt értékek közössége – hangoztatta a német diplomácia irányítója, aki később kérdésre válaszolva sem igen feszegette Magyarország mostanában sokat emlegetett hiányosságait e téren. Sőt barátjának nevezte az eseményen (csakúgy, mint a vasárnapi vacsorán) jelen lévő Martonyi János külügyminisztert.
Izraelről Westerwelle a többi közt azt mondta: jogában áll megvédenie magát, és az arab tavasszal megnyílt a lehetősége annak is, hogy a Közel-Kelet egyetlen stabil demokráciája békés szomszédok között élhessen majd.
– Németország minden olyan törekvéssel szembeszáll, amely kétségbe vonja Izrael létét – fogalmazott, az egész közel-keleti térségre veszélyesnek nevezve az iráni nukleáris ambíciókat. – Óriási erőbedobással tárgyalunk Iránnal. A szankciók éreztették hatásukat. Nem fogadjuk el, hogy csak a tárgyalások érdekében tárgyaljunk –mondta a német külügyminiszter.
