Lapunk az iránt érdeklődött: megnyugtatta-e a miniszterelnökkel folytatott tárgyalás? Westerwelle a hétfői Bildben megjelent interjújában arról beszélt: vannak aggályai és kételyei a magyar kormánnyal kapcsolatban, ezeket igyekszik majd Budapesten tisztázni. – Részletekbe nem szeretnék belemenni, de az aggodalmat kiváltó témákról is beszéltünk – mondta kérdésünkre, és hangsúlyozta: közös érdek, hogy a felmerülő kérdésekre megnyugtató válaszok szülessenek. Orbán Viktort húsz éve ismeri, baráti, nyílt a kapcsolatuk, ilyen hangulatban zajlott a beszélgetés is. Ezúttal idő is volt bőven, így el tudtak mélyülni a vitatott kérdésekben – tette hozzá. Ugyanakkor Németország nem avatkozik bele a magyar belpolitikába, az európai értékek őrzője az Európai Bizottság – passzolta át a labdát a brüsszeli térfélre a német liberális politikus. Martonyi János megköszönte a német kormány megértését, és azt is, hogy a különböző eljárások lezárása előtt nem kívánnak beleszólni a magyar ügyekbe.

A magyar külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy mennyire fontosnak tartja: a német befektetők elégedettek legyenek a magyarországi befektetési klímával. (A legutóbbi felmérések szerint több mint 70 százalék elégedett, de csaknem 30 százalék nem az.)A kormány dolgozik ezen, továbbra is érdekünk, hogy jöjjenek a német befektetők, és mindenki elégedett is legyen – fűzte hozzá. Martonyi ezzel árnyalta kissé Orbán Viktor gazdasági világképét. A miniszterelnök az utóbbi időben igyekezett megosztani a befektetőket: az úgynevezett termelő beruházások megvalósítóit támogatta, stratégiai partnernek nevezte, míg a szolgáltató cégeket különadóval sújtotta.

Martonyi a dpa kérdésére azzal kapcsolatban, hogy egyetért-e a miniszterelnök tézisével, miszerint a Magyarország elleni kritika mögött olyan gazdasági csoportok állnak, amelyek érdekei az utóbbi években sérültek, óvatosan úgy válaszolt: a gazdasági érdekek mindig játszanak valamekkora szerepet, de nem tudni, hogy a politikai bírálatban vajon mekkorát. Megismételte: a magyar kormány azon dolgozik, hogy a befektetői klíma javuljon az országban. Westerwelle azonban egyértelműen leszögezte, a magyar jogállamiságot érő kritikák mögött nem állnak gazdasági érdekek. A válságra adott válaszok között ott van a politikai unió elmélyítése is, a gazdasági kapcsolatok mellett legalább olyan fontos a demokrácia és a szabadság megőrzése. – Európa több mint egy közös piac, Európa egy értékközösség, ami soha nem valaki ellen irányul, sokkal inkább valaminek a védelmére – szögezte le. Westerwelle emlékeztetett rá, hogy a négyek levelét – amelyet vele együtt a holland, a dán és a finn külügyminiszter írt, sürgetve, hogy az Európai Uniónak legyenek lehetőségei, esetleg szankciói arra az esetre, ha valamely tagállam vét a jogállamiság ellen – Magyarország az elsők között támogatta.

A Budapesten rendezett Zsidó Világkongresszussal kapcsolatban Martonyi méltatta Westerwelle beszédét: szerinte a német külügyminiszter szavai pontosan kifejezték azt, amit mindannyian érzünk az antiszemitizmussal kapcsolatban. Westerwelle többször is hangoztatta, hogy az antiszemitizimusnak nincs helye Európában, mint ahogy bármely kisebbség kirekesztésének sem.

A sajtótájékoztató végén általános derültséget keltett a Hír TV kérdése, hogy szóba került-e Martonyi és Westerwelle tárgyalásain a német közszolgálati televízió Magyarországról szóló gyermekhíradója. A német külügyminiszter – arcán értetlenséggel és hangjában némi türelmetlenséggel – leszögezte: rajzfilmekről nem tárgyaltak. Németországban a szerkesztőségek szabadságot élveznek, mondta, és ha ő összegyűjtené azokat a műsorokat, amelyek vele kapcsolatban kritikusak voltak, ez a teljes pincéjét megtöltené.