A Népszabadság tudósítójának írásban feltett kérdéseire Göbl Vilmos, a hódmezővásárhelyi önkormányzat sajtószóvivője válaszolt. A szóvivő közölte: a Földet a gazdáknak program nem a hódmezővásárhelyi önkormányzat, hanem az állam kezdeményezése, és nemcsak vásárhelyi területeket érint, hanem országosan 200 ezer hektárt. A Hód-Mezőgazda Zrt.-től nem veszik el a földet, mert az nem az övé, hanem az államé. Ha kiírják a pályázatot, azon a Hód-Mezőgazda is indulhat, illetve az állami föld helyett bérelhet magántulajdonban lévőt – ahogyan azt sok gazdálkodó teszi. Hol van az lefektetve, hogy a magyar állam tulajdonába tartozó összes földnek Hódmezővásárhelyen és vonzáskörzetében egyetlen cég érdekeit kell szolgálni? – kérdezett vissza a szóvivő.

Göbl Vilmos a létszámkérdésről szólva hangsúlyozta: akárhogyan magyarázzák is, közel 200-zal kevesebben dolgoznak a zrt.-nél ma, mint 2004-ben. A nyugdíjasok és önként felmondók helyére nem vettek fel újakat, vagyis ezek a munkalehetőségek megszűntek a vásárhelyiek számára. Göbl Vilmos szerint nem tény, hanem csupán vélemény, hogy a kisebb gazdaságok télen nem fizetnek a dolgozóiknak, nem fognak munkahelyeket létesíteni, vagy nincs megfelelő szakértelmük. Adót pedig jelenleg sem csupán a Hód-Mezőgazda Zrt. fizet, és a megpályáztatott állami földterületen gazdálkodók is fizetni fognak. Az önkormányzat támogat minden olyan állami kezdeményezést, amelynek célja a helyi családi gazdaságok megerősítése, és amelynek eredményeként a város területén lévő állami földek a helyi polgároknak és családoknak termelnek hasznot. Támogatják azt is, hogy a vásárhelyi gazda ne alkalmazottként, hanem a saját maga uraként teremthesse meg családja biztos egzisztenciáját.

Érdeklődésünkre, hogyan kell érteni, amit Lázár János mondott április 11-én a közgyűlésben, hogy 2004-ben vereséget szenvedtek a vásárhelyiek, de most nem fognak, illetve miért nem vásárolta meg 2004-ben az önkormányzat, vagy egy helyi polgár a Hód-Mezőgazdát, ha annyival többet ért, mint amennyiért a jelenlegi tulajdonosai hozzájutottak, Göbl Vilmos azt válaszolta: továbbította a kérdést Lázár jelenlegi sajtóreferensének. (Szegedi tudósítónktól)

A „piszkos tizenkettőre” nem vonatkozik

Mindig arról beszél a kormány, hogy segíteni kell az állattenyésztést – jelentette ki Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő. Elfelejtik, hogy sehol a világon nincs állattenyésztés föld nélkül. Mezőhegyesen vagy Komáromban ugyanolyan fenyegető a helyzet, mint Hódmezővásárhelyen. Ha komolyan gondolják, amit mondanak, hogy az állami területekből 200 ezer hektárt kiírnak pályázatra, olyanokat is, amelyek haszonbérlete négy év múlva jár le, és 100 hektáronként adják ki, akkor az önmagában több tízezer munkahely megszűnését és nagyon sok állat vágóhídra kerülését jelenti.

Gőgös Zoltán szerint, ha megvalósul, amit Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mondott, és a mostani kétmillió hektárból, amelyet a társas gazdaságok művelnek, egymilliót elvesznek, az megszünteti a szarvasmarhatartást Magyarországon. Abban az ágazatban olyan hosszú megtérülési ciklusok vannak, hogy ha egyszer beindul a folyamat, nem lehet visszafordítani. Még az is abba fogja hagyni, akinél marad valamennyi föld.

Inkább gabonát, kukoricát, napraforgót termel, ezer hektáron öt alkalmazottal, és nem kínlódik egy folyamatosan hullámzó piacú, viszonylag alacsony jövedelmezőségű ágazattal. Gőgös Zoltán szerint a szakmának össze kell zárnia, különben óriási baj lesz a mezőgazdasággal.

A szocialista képviselő hozzátette: különösen álságos, hogy annak a 12 egykori állami gazdaságnak (az úgynevezett „piszkos tizenkettőnek”), amelyet a Fidesz privatizált az első Orbán-kormány idején, a tulajdonosait nem érinti ez az intézkedés, mert ők 50 évre köthettek haszonbérleti szerződést, amelyhez nem nyúl a kormány. (T. I.)