Eredetileg ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész hirdetett „antibolsevista és anticionista népgyűlést”május 4-re, a Budapesten kezdődő Zsidó Világkongresszus közgyűléséhez időzítve. A református egyház kemény fellépésének hatására a lelkész visszalépett. Helyébe felesége, Hegedűs Lorántné jobbikos képviselő lépett, és ő hirdetett demonstrációt. A rendőrség tudomásul vette a rendezvény megtartására szóló bejelentést. Ekkor lépett közbe Orbán Viktor miniszterelnök, hasonlóan ahhoz, ahogyan a közelmúltban kétszer is, a Nemzeti Érzelmű Motorosok által szervezett felvonulás esetében.

A kormányfő utasította a belügyminisztert, majd a rendőrség betiltotta a demonstrációt. Hegedűs Lorántné fellebbezett a rendőrségi döntés ellen, Vona Gábor pártelnök pedig internetes bejegyzésében közölte: a rendezvényt mindenképpen megtartják. A demonstráció végül a jelek szerint jogszerű lesz: a Jobbik közlése szerint a bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrségi tiltást, és engedélyezte a Vona Gábor által „antibolsevista-anticionista tüntetésnek” minősített eseményt.

Péntek délután a miniszterelnöki sajtóiroda közleményt adott ki, amely szerint Orbán Viktor arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy minden törvényes eszközt használjon fel a szombatra Budapestre tervezett, alkotmányellenes anticionista rendezvény megakadályozására. Orbán Viktor arra kérte „a Legfelsőbb Bíróság elnökét, vizsgálja meg, Magyarországnak milyen jogi eszközök állnak rendelkezésére, hogy érvényt szerezzen az alkotmánynak”. A kormányfő szerint „az ilyen rendezvények engedélyezése sem a magyar emberek értékrendjével, sem az alkotmány betűjével, sem annak szellemével nem fér össze”.

Közölték, Orbán Viktor elfogadhatatlannak tartja a bíróság pénteki döntését, amellyel engedélyezte a szombati anticionista tüntetés megtartását. Mint írták, a miniszterelnök álláspontja egyértelmű: „bármely köntösbe is bújtatott, nyilvánvalóan antiszemita szándékú rendezvénynek, a jogállam kijátszásának Magyarországon nincs helye”. A miniszterelnöki nyilatkozatra a Fővárosi Törvényszék közleménnyel reagált. A bíróság szerint a rendőrség túllépte az egy rendezvény megtiltásához rendelkezésre álló 48 órás határidőt, ezért helyezték hatályon kívül „a bolsevizmus és a cionizmus áldozataira történő kegyeleti megemlékezést” tiltó határozatot.

Ha a rendőrség a bejelentés hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül nem tiltja meg a rendezvény megtartását, azt tudomásul vettnek kell tekinteni – tudatta a bíróság, hozzátéve: e határidő után tiltó határozat nem hozható, így a rendőrség határozata jogszabálysértő. A bíróság közleménye szerint a rendezvénymegtartása iránti kérelem április 12-én délután érkezett be, a BRFK pedig a tiltó határozatát a gyülekezési törvényben rögzített 48 órás határidőn túl, április 29-én hozta meg. A bíróság megállapította továbbá, hogy a rendőrség alá nem támasztott feltételezésekre hivatkozva tiltotta meg a rendezvényt, ami súlyosan jogszabálysértő, és a tényállás-tisztázási kötelezettség súlyos sérelmét jelenti.