Az Atlatszo.hu, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International és a Budapest Intézet ezért kilépett a kormány által létrehozott antikorrupciós munkacsoportból. Tegnap az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) is tiltakozott a jogszabály változtatása miatt, mert „az ésszerű ok nélkül kivételes sürgős eljárásban elfogadott törvény megszünteti a közérdekű adatok megismerésének általános érvényét”.

Ezentúl nem lesz nyilvános az olyan adat, amely az adatszolgáltató hatóság szerint valamilyen „üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”. Az intézet szerint a törvény ugyanakkor egy jogállami körülmények között értelmezhetetlen, „alattomos rendelkezést” is bevezet, amely szerint nem kell az adatkérést teljesíteni, ha az az „ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést” eredményezne. A módosítás a személyes, de az adatalany közfunkciójából fakadóan nyilvános adatoknak, például az állami vezetők juttatásainak a terjesztését is korlátozza azzal, hogy a célhoz kötött adatkezelés követelményét e tekintetben is előírja. Az EKINT álláspontja: ezzel kívánják útját állni az olyan honlapok működtetésének, amelyek a közérdekből nyilvános adatokat – például bizonyos személyek fizetését és más járandóságait – a széles nyilvánosság számára rendszerezett formában hozzáférhetővé teszik.

Áder János köztársasági elnökhöz fordultak a kormány korrupcióellenes munkacsoportjából kilépett szervezetek az információszabadságról szóló törvény kedden elfogadott módosítása miatt – közölték az érintettek csütörtökön. A civilek azt kérik az államfőtől: ne írja alá az információszabadságról szóló törvény módosítását. Közleményükben egyebek mellett azzal érvelnek, hogy a törvény értelmében nem lesznek megismerhetők azok a szerződések, döntést megalapozó dokumentumok sem, amelyeknek kiadása állítólag túl sok munkával járna az adatkezelő szerv számára. Ugyancsak az államfőhöz intézett felhívást az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetséget vezető Bajnai Gordon, aki szintén azt kérte, ne írja alá a törvénymódosítást, hanem kérjen előzetes alkotmánybírósági normakontrollt.

Egyelőre nem kongatná a vészharangot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Péterfalvi Attila kérdésünkre kifejtette: meg kell várni a jogalkalmazási gyakorlatot, de szerinte a változások az állampolgároknak a közpénzügyek feletti ellenőrzési jogát alapvetően nem befolyásolják. Azzal pedig maga egyet is ért, hogy köztisztviselők sorának személyes adatait – így a fizetését – ne lehessen az interneten közzétenni. Ha egy adat megismerhető – és e tekintetben a jogszabály nem vezet be újabb korlátozást –, az Péterfalvi szerint nem jelenti azt, hogy korlátlanul terjeszthető is.

Az Európai Unióban igazán megengedő információs törvény volt hatályban Magyarországon, bár a közérdekű adatok kiadását gyakran csak bírósági eljárásban sikerült kikényszeríteni – mondta a Transparency International jogi igazgatója. Ligeti Miklós a mostani módosítást viszont aggályosnak tartja, mert az adatkezelők nem igazán azonosítható okokra hivatkozással tagadhatják meg az információ kiadását. Szerinte értelmezhetetlen ugyanis, hogy mikor kér valaki a megszavazott módosító javaslat kidolgozói szerint például csak az ÁSZ vagy a Kehi által megismerhető adatot.

A gyakorlatban a tömeges – visszaélésszerű – adatkérésekkel kapcsolatos probléma eddig biztosan nem merült fel – állítja a korábbi adatvédelmi biztos. Jóri András elmondta: kaptak ők is nehezen teljesíthető igényléseket, de megoldották az adatszolgáltatást, és az államnak szerinte hozzá kell szoknia akár a tömeges adatkéréshez is. A módosítás hatása viszont az lesz – tette hozzá –, hogy például a trafikügyben és más hasonló esetekben a koncessziós törvény vagy más ágazati jogszabályok által nyilvánosnak minősített adatokon – például a koncessziós pályázatok elbírálásáról készített emlékeztetőn – túli adatkörökre vonatkozó igénylések esetén kimondhatják: további információkat csak az ÁSZ vagy a Kehi kaphat. Más adatokat persze lehet kérni, de elég erős megtagadási okokat adtak az adatkezelő kezébe – fogalmaz a szakértő –, amely akár bíróságon is védhető lehet.

Nyert és bukott ügyek

Civil szervezetek és magánszemélyek eddig is perek sorával igyekeztek kikényszeríteni, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokat a hatóságok, illetve az érintett adatkezelők – például közpénzeket felhasználó gazdasági társaságok – kiadják. Esetenként nyertek, máskor nem.

• A médiahatóságot az idei év elején a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével arra kötelezte, hogy adja át a Kreativ.online munkatársának az RTL Klub és a TV2 műsorszolgáltatási szerződéseit. A két társaság szerint a dokumentumok üzleti titkot tartalmaznak, ezért a kereset elutasítását kérték. A bíróság viszont úgy látta, hogy adott esetben egy kontraktus – ha például a közvagyon, így a frekvenciák hasznosítására vonatkozik – teljes tartalma közérdekű adatnak minősülhet, és a konkrét ügyben üzleti titkot sem tartalmaz.
• Az Atlatszo.hu első fokon –legalábbis részben – pert nyert márciusban a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ellen. A kereset oka az volt, hogy az internetes portál az MTVA-tól egy reklámügynökséggel kötött szerződésekhez kívánt hozzájutni, ám a kérést üzleti titokra hivatkozással megtagadták. A bíróság azonban egyebek mellett arra kötelezte az MTVA-t, hogy „adja ki a felperesnek a Prestige Média Reklámügynökség K .-vel 2011. január 1. és 2012. június 22. között megkötött szerződést, az ezzel összefüggésben kiállított teljesítésigazolásokat”.
• Elbukta viszont – az elsőfokú, a felperes számára kedvező ítélet dacára – a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Századvégtanulmányok kiadása érdekében indított pert a napokban. A civil szervezet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ellen nyújtott be keresetet, de a bíróság jogerős ítélete szerint az adatkezelő – vagyis a megrendelő – a Miniszterelnökség volt. A TASZ viszont állítja: a megrendelő és a teljesítésigazolást kibocsátó szervezet is az NFM. De a verdiktből annyi legalább kiderült, a Századvég milliárdos megbízatásai ügyében a Miniszterelnökség az adatkezelő, tehát a dokumentumokat ott lehet kérni.
• Ki kell adni a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai-projekt adatait az Energiaklub Szakpolitikai Intézetnek – így döntött tavaly februárban a Fővárosi Ítélőtábla. A bíró figyelmeztetett rá, hogy már sokadjára mondják ki: a Magyar Villamos Művek Zrt. közfeladatot ellátó szervezet, amely korábban több esetben is azért tagadta meg az adatszolgáltatást például a cég által foglalkoztatott tanácsadók javadalmazását illetően, mert ezt a státusát vitatta.
• A Transparency International ugyanakkor nem járt sikerrel, amikor azoknak a cégeknek a listáját kérte, amelyek az államtitkot, szolgálati titkot, alapvető nemzetbiztonsági érdeket érintő beszerzési eljárásokban való részvételre alkalmas társaságok jegyzékében szerepelnek. Ez azért pikáns kérdés, mert ezek a társaságok nyilvános közbeszerzési eljáráson kívül juthatnak jelentős összegű állami megrendeléshez. A jogerős verdikt kimondja: az alperes e cégek megismerhetőségét jogszerűen mérlegelheti. 

A bíróság mondta ki, hogy nyilvánosak a kereskedelmi tévék műsor-szolgáltatási szerződései