Az MSZP és az LMP városházi frakciója azt fontolgatja, büntetőfeljelentést tesz szándékos károkozásért. Az egyik legtevékenyebb helyi civil szervezet, a Patacs-Rácvárosért Egyesület hűtlen kezelésért akarja megtenni ugyanezt.

Az előzmények ismertek: 2009 szeptemberében a fideszes irányítású pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy kivásárolja a Pécsi Vízmű Zrt.-ből (PV) a részvények 48 százalékát birtokló párizsi székhelyű Suez-csoportot, mivel a menedzsmentjogokat 1995-ben 25 évre megvásárló franciák talicskával tolják ki a pénzt a cégből, s a víz drága a városban. A Suez nem akart távozni, mire a város elfoglalta a PV telephelyeit, és saját cégére, a Tettye Zrt.-re bízta a vízszolgáltatást. A Suez az idő előtt felmondott szerződésért és a részvényekért kártérítést követelt, s ez a perbe torkolló vita zárult a héten úgy, hogy a franciák hárommilliárd forintot kapnak, amit nem Pécs, hanem a magyar állam fizet majd ki.

Páva Zsolt több okból is győztesnek láttatja városát. Egyrészt azért, mert Pécsnek nem kell fizetnie. A megállapodás kritikusai azt mondják: a kár attól még fáj, hogy nem a város, hanem az ország egésze fizeti. Februárban már kikalkuláltuk, hogy – várhatóan – mennyit kell majd fizetni a vízműper végén, s három-négy milliárdot prognosztizáltunk, illetve azt, hogy nem Pécs, hanem az állam állja majd a cechet. Az eladósodott és forráshiányos baranyai megyeszékhelynek ugyanis erre nincs pénze, ráadásul a pécsi fideszes politikusok – érezhetően – a párt országos vezetőinek biztatására rúgták ki a Suezt. Ez beleillett a Fidesz 2010-es, multik elleni, a közszolgáltatás visszaállamosítását ígérő kampányába. Vagyis nem Pécs ült a kormány ülepével a csalánba, hanem a fideszes tótumfaktumok a választókéval.

Páva azért is ünnepel, mert a Suez tízmilliárdot követelt, ehelyett kijött a számla alig harmadannyiból. A valóság azonban az, hogy a Suez követelése egy alkuszcéna része volt, a realitása az isztambuli bazár árusainak első ajánlatára hajazott. Amikor Pécs einstandolta a vízművét, akkor a pécsi közgyűlés ezt egy olyan előterjesztés alapján tette, hogy a város 1,3 milliárdért szabadul meg partnerétől. Ez az összeg kamatokkal együtt sem lenne ma több 1,8 milliárdnál, s a hárommilliárd ennél jóval súlyosabb tartozás.

Tény, hogy utóbb Páva már inkább két-három milliárdra becsülte a kártérítés reális összegét, ám sokáig azt is állította, hogy a kártérítés kifizethető lesz a pécsi vízszolgáltatás öt-nyolc éves hasznából. Ez se jött be. S nem azért, mert a rezsicsökkenést felvállaló kormány minimalizálni kívánja a közszolgáltató cégek hasznát, a Tettye akkor se tudná ennyi idő alatt visszafizetni a hárommilliárdot, ha nem volna rezsicsökkentés. Az elmúlt három év nyereségadatai alapján 30 esztendő sem lenne elég a kártalanítás kiizzadásához. Hogy miért jutott kevesebb nyereséghez a város a Tettye révén, mint a Pécsi Vízmű 50 százalékos tulajdonosaként, azt csak találgathatjuk. Egyes vélemények szerint a PV jobban tette a dolgát, mint az új cég, mások viszont azt állítják, hogy a Tettye „csókos” beszállítói többet kérnek szolgáltatásaikért, mint a PV alvállalkozói. Hogy ez így van-e vagy sem, megállapíthatatlan, mert vízszolgáltatás dolgában a város és a Tettye vezetői három éve nem hajlandók nyilatkozatot adni, legfeljebb az írásban feltett kérdések egy részére válaszolnak.

A pécsi városháza közleménye szerint a Suez kiebrudalásának legnagyobb nyertese a fogyasztó. Ha marad a Suez, akkor 2009 óta 690 forintról 973-ra nőtt volna a vízdíj, így viszont 873 forint a köbméterenkénti tarifa. Ezzel a pécsiek megspóroltak három és fél milliárd forintot. Az előbbi logika azonban téves, hisz a vízdíj nagyságát mindig a közgyűlés határozta meg. Igaz, a Suez irányította PV javaslatát figyelembe véve. A PV egy képlet alapján tett javaslatot, az összefüggésben a szolgáltatás műszaki-gazdasági tényezőinek árváltozásai szerepeltek. Ám ha a képlet diktálta ár meghaladta az inflációt, akkor – s ebben még 1995-ben, a vízmű eladásakor állapodott meg a Páva Zsolt vezette város a franciákkal – az ár nem mehetett az infláció fölé. A jelenlegi pécsi vízárról elmondható, hogy nagyjából inflációs növekedést mutat 2009 óta, ezért kérdéses, hogy a pécsiek akár egy forintot is megspóroltak volna. Ráadásul ahhoz, hogy a Tettye nyugodtan tudjon gazdálkodni, hozza szerény nyereségét, és ne legyen drágább a víz, az önkormányzat többször is pénzt nyomott a cégbe. Hozzávetőleg egymilliárdot, de ennek pontos mértékét érdemi párbeszéd híján nem tudjuk kontrollálni.

A városháza közleménye örömmel konstatálja, hogy a Suez kivásárlásával 677 millió forint értékű közművagyon –13 kilométer vezeték és 3662 csatlakozó – szállt a városra. Ebben annyi az igazság, hogy a PV által bővített hálózat valóban a városra száll, csakhogy ez a forgalomképtelen vagyon mindenképpen a városé lett volna néhány éven belül, térítésmentesen. Ahogy a vízmű is: 2020-ban, a kontraktus lejártakor a cég 48 százalékos részvénycsomagja ingyen visszatért volna az önkormányzathoz.

Páva Zsolt győztesnek próbálja láttatni városát