Rendőrségi forrásokból a Népszabadság úgy értesült: a három éve elrendelt eljárásban a rendőrség még semmiféle kézzelfogható eredményt nem tudott felmutatni. Úgy tudjuk, a nyomozás újra elrendelésének hátterében az áll, hogy a Portik Tamás, mint több gyilkosság feltételezett felbujtója ellen folyó eljárásokban a rendőrség pozíciói meggyengülni látszanak; egyes, korábban súlyos bűncselekményekkel gyanúsított társaival szemben megszüntették a kényszerintézkedést, sőt a nyomozást is, miután kiderült, nem volt, nem lehetett közük az ügyekhez.

Miután az Alkotmányvédelmi Hivatal bűnpártolás és bűncselekmények gyanújával feljelentette Laborc Sándort, az NBH egykori főigazgatóját a Portik-találkozókon elhangzottakkal összefüggésben; muszáj volt elővenni újra Kósa Lajos elleni lejáratási ügyet, mert – a dolgok jelen állása szerint –csak abban található konkrét bizonyíték arra, hogy Portik politikai céllal megkísérelt besározni egy politikust. Más kérdés, hogy a manipulált felvétel még 2007-ben készült, több mint egy évvel a Laborc–Portik-találkozó előtt, a videót pedig 2010-ben, a választások előtt hozták nyilvánosságra a You-Tube-on, amikor Laborc már egy éve nem volt az NBH-ban.

Rónai Attila, a debreceni Dega Ingatlanforgalmazó Kft. egyik alkalmazottjaként, korrupcióval vádolta meg Kósa Lajost, Debrecen fideszes polgármesterét. Kósa azonnal cáfolta a vádakat és feljelentette Rónait. Később Rónai a rendőrségen is megismételte vádjait, ám amikor tanúként hallgatták ki már azt mondta, kényszer hatása alatt tudatosan valótlanságokat mondott. Erre vallomása szerint két, magát NBH-s tisztnek mondó férfi kényszerítette rá. Őket régi ismerőse, Portik Tamás mutatta be neki. Rónai azonban sem a 2010-ben, a botrány kirobbanásakor, sem azóta nem adott magyarázatot arra, hogy 2007-es kényszerítése után miért nem fordult azonnal a rendőrséghez, s 2010-ben, miután a felvétel máig tisztázatlan körülmények között felkerült a legnagyobb videomegosztóra, miért erősítette azt meg első megszólalásai alkalmával, és miért lépett vissza a hivatalos rendőrségi kihallgatásán az addigi álláspontjától.

Az ellenzék már akkor tiltakozott, hogy a kormány politikai célokra használja fel a titkosszolgálatot. Akkor azonban itt megállt a történet. Nem vizsgálta a történteket a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága, és az NBH vezetése is beérte annyival, hogy közleményben cáfolta, hogy Rónaival kapcsolatban állna. Nem kezdtek vizsgálódni az állítólagos NBH-sok miatt, pedig már akkor is bűncselekménynek számított, ha valaki hivatalos személynek adja ki magát, vagy hivatalos eljárást színlel. A hivatal vezetői akkor úgy reagáltak és álláspontjuk azóta sem változott: sokan adják ki magukat titkosszolgáknak, ez ellen nem tehetünk semmit.

Demeter Ervin, az első Orbán-kormány titokminisztere a Hír TV Rájátszás című műsorában rámutatott: nem az első eset, amikor bebizonyosodik, hogy a baloldali kormányok korábban politikai célokra használták a titkosszolgálatot. Lehallgatták a Fidesz egyik központi telefonszámát, egyik képviselőjét és egy a Fidesz elnökségének üléséről szóló jelentést is találtak műveleti dossziéban. Szilvásy György volt szocialista titokminiszter erre reagálva azt mondta lapunknak: Demeter még soha nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a fenti vádjait. Demeter szerint azonban csak idő kérdése és mindenre fény derül, de nem lapunkon keresztül akarja megüzenni, hogy melyik dosszié melyik lapjain vannak a bizonyítékok.