Ma zárt ülésen hallgatják meg az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjai a Laborc Sándor volt NBH-főigazgató és a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Portik Tamás 2008. június 23-i és 26-i találkozójáról készült eredeti hangfelvételeket.

Kocsis Máté a parlamentben

Erre egyebek között azért van szükség, mert az elmúlt hetekben kétségek merültek fel a találkozón készült felvételek leiratainak hitelességét illetően. Részben Laborc Sándor, részben ügyvédje, Zamecsnik Péter is hangot adott annak a gyanújának, amely szerint a második találkozó hosszabb volt az elsőnél, ehhez képest az akkori beszélgetés leirata feleakkora terjedelmű, mint a másiké. Erősen kétséges, hogy a képviselők ma elejétől a végéig végighallgatják-e a két találkozó hanganyagát, valószínűbb, hogy csak a politikailag pikáns részeket vetik össze a leírtakkal.

Így viszont, szakértők szerint, túl sok értelme nincs az egésznek, hiszen akár egy semleges témájú (az időjárásról vagy a fociról szóló) részben is előfordulhat egy-egy olyan mondat, ami a találkozó résztvevőinek megítélése szempontjából releváns lehet. Úgy tudjuk, az ellenzéki képviselők – elsősorban a szocialisták – végérvényesen és egyértelműen tisztázni kívánnak néhány, még mindig homályos kérdést, azt például, hogy milyen eszközökkel készült a felvétel. A leiratból sok más mellett nem derül ki, mikor (hány óra, hány perckor) kezdték meg rögzíteni a beszélgetést, és meddig volt bekapcsolva a magnó.

A leiraton sem találni nyomát az eredeti hanganyag terjedelmének. Úgy tudjuk, az ellenzék tisztázni kívánja azt is, hogy miért csak a kormányváltás után két és fél évvel kerültek elő az Alkotmányvédelmi Hivatalban tárolt CD-k, éttermi számlák, a találkozókról készült feljegyzések. Ez a kérdés azért is érdekes, mert mint azt Laborc Sándor szombati lapunkban közölt interjújában elmondta, őt már a botrány tavaly októberi kirobbanása előtt két hónappal, augusztusban behívatták a Belügyminisztériumba, és a Portikkal folytatott beszélgetésekről kérdezgették. A tárca ezt nem tagadja, de kitart az eddigi hivatalos álláspont mellett, hogy a találkozó hangfelvételei csak az után kerültek elő, hogy az ominózus októberi parlamenti bizottsági ülés után nyilvánosságra került a találkozók ténye.

Kérdés, hogy ha nem a Belügyminisztériumból, s nem az Alkotmányvédelmi Hivatalból, akkor honnan értesült a találkozók tényéről Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs vezetője, aki számos tisztsége mellett tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak, s elnöke a rendőrség parlamenti felügyeletét is ellátó honvédelmi és rendészeti bizottságnak. Egyes képviselők tudni vélik, hogy Kocsis utánanézett egy vállalkozónak, aki Portikkal egykor meglévő kiváló személyes kapcsolataival kérkedett, és így jutott a kérdéses információk birtokába. Más források emlékeztettek rá, hogy a Portik–Laborc-találkozót összehozó közvetítőt, V. Lajost a rendőrség is kihallgatta, és ő állítólag beszélt is Portik és a szolgálat kapcsolatáról és a Laborccal folytatott megbeszélésekről.

Amennyiben ez valóban így történt, az megmagyarázza, honnan tudott már augusztusban a BM a találkozók tényéről, noha a felvételek csak jóval később kerültek elő. És felveti azt a lehetőséget, hogy a rendőrség vagy az ügyészség köreiből szivárgott ki V. vallomása alapján a találkozó híre. Közben a Magyar Nemzet múlt csütörtökön megírta, hogy Szabó Gábor, Kocsis Máté kerülete (ő a VIII. kerületi polgármester), Józsefváros egykori Városüzemeltetési Szolgálatának volt vezetőjeként Portik Tamás egyik személyes testőrét is foglalkoztatta. Szabóhoz tartozott a Józsefvárosi Jófiúk elnevezésű civil rendfenntartó erő, amelynek tagjai három, nagy teljesítményű terepjáróval járőröztek a kerületben, az önkormányzat teljes anyagi és erkölcsi támogatását élvezve.

Kocsis 2012 májusában, a kerület lapjának adott interjúban a kerületben tapasztalható közbiztonsági deficittel magyarázta a Jófiúk működését. Azonban a rendőrség nem nézte jó szemmel a Jófiúkat; azt, hogy Portik (állítólag nem is egy) emberének a közreműködése, vagy más okok miatt, nem tudni. Kocsis két front közé keveredett. Ám miután Szabó – Kocsis megfogalmazása szerint – nem kevesebbet kért tőle, mint hogy „rúgja fel a rendőrséget”, a meccs eldőlt: Szabó lemondott. Az újság kérdésére Kocsis Máté akkor még azt hangsúlyozta, hogy nem lemondatták, hanem lemondott, pedig ő kérte, hogy ne tegye. Hat hónappal később (2002. november 22-én) a Magyar Nemzet számolt be elsőként arról, hogy Szabó utóda feljelentést tett, és a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított, miután az egykor SZDSZ-es (ez a jelzőt májusban még nem használták Szabóval összefüggésben a polgármesteri interjúban) Szabó lemondása után a vagyonkezelő új vezetése által elrendelt belső vizsgálat 70 milliós szabálytalanságot talált.

Újabb öt hónap elteltével (2013. április 25-én) viszont már az a hír, hogy Portik testőre, aki egykor a Jófiúk egyik vezéralakja volt, Bajnaiék pártját szervezi (ezt a szervezet tagadja). Kocsis Máténak az a korábbi közlése pedig, hogy Szabó „(...) lemondott. Kértem, hogy ne tegye” úgy módosult, hogy 2012 tavaszán Kocsis „váltotta le” őt, mert „hiába követelte az alvilági személyek eltávolítását a Jófiúk közül, ő ezt nem tette meg”.