Júliustól háború lesz - jósolják a Fideszben
A kormánypárt közleménye szerint – amelyet Zsigó Róbert szóvivő jegyez – „a baloldali politikusok által áhított, megszavazott és erőltetett monitoring eljárás a magyar baloldal erkölcsi és politikai aljasságáról szól, nem Magyarország teljesítményéről, nem a magyar demokráciáról, nem is a valóságról. A magyar jogállamot és a demokráciát azok veszik semmibe, akik úgy akartak manipulálni egy választást, hogy lepaktáltak az alvilággal, akik erőszakos akciókat szerveznek, akik törvénytelenül használják fel mások személyes adatait, akik ellopták a nemzeti vagyont, és akik ahelyett, hogy a magyar embereket képviselnék itthon és Európában, mindent megtesznek az ország lejáratásáért. A magyar baloldal Európa szégyene” – zárul a közlemény.
A Népszabadság kereste Koszorús László képviselőt – aki a Fidesz-delegált volt a bizottságban –, de nem érte el. „Nehéz lenne olyan érvrendszert találni a negyedik alkotmánymódosítás alapján is, amely a szisztematikus monitoringot indokolná” – mondták lapunknak kormányoldalról. Hozzátették: ez nem jelenti azt, hogy a nyárra nem erősödik fel a Magyarországgal szembeni „brüsszeli ellenérzés”.
„Háború lesz”, hiszen július elsejétől ismét tízszázalékos rezsicsökkentés jön – mondta lapunknak egy ismert fideszes politikus, emlékeztetve Orbán Viktor korábbi nyilatkozatára: e szerint Magyarország „kifejezetten mérges” ellenfelei mindent megtesznek, hogy a magyar kormány csökkentse a bankadót, és vonja vissza a rezsicsökkentést. De nem vonja vissza – erősítette meg forrásunk.
A kormánypárti képviselők – Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkárhoz hasonlóan – azzal kalkulálnak, hogy az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán csak a képviselők fele volt jelen az ülésen, és ez azt jelenti, hogy a bizottsági tagoknak csak a negyede támogatta Magyarország monitoringozását. Ez optimizmusra ad okot, különösen, hogy a monitoringozás nem jár szankciókkal.
Viszont a magyar kormányoldalon úgy vélik, hogy ha az ET közgyűlése is Magyarország folyamatos megfigyelése mellett döntene, akkor annak az esélye is csökkenne, hogy a nyáron kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Az Ecofinnek (az uniós pénzügyminiszterek tanácsának) pusztán a számok alapján kellene döntenie, de Brüsszel „fertőződhet” – tette hozzá forrásunk.
Mindazonáltal erős lobbizás indul magyar részről, hogy júniusra megismertessék az ET közgyűlésének 318 képviselőjét az aggályosnak tartott alkotmánymódosításokkal és törvényekkel kapcsolatos tényekkel. Elsősorban Németországot és az Európai Néppártot kívánják meggyőzni. A lapunk által megkérdezett fideszes politikusok reménye, hogy a néppártiak, a V4-ek és a balti államok kiállnak Magyarország mellett, „mert politikai presszióról van szó”.
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Gulyás Gergely fideszes képviselő kétnapos berlini látogatásra utazott, hogy találkozzon a CDU- és a CSU-frakció vezetőivel. A megbeszéléseken nyilván szóba kerül a negyedik alkotmánymódosítás miatti össztűz és a monitoringbotrány is.
