Nem tesz másként a főváros se – mutatott rá Tüttő Kata (MSZP), majd hozzátette: a lakossági üzletág egyáltalán nem nyereséges. Így könnyen előfordulhat, hogy úgy jár a céggel a főváros, mint a vízművekkel.

A főváros saját költségén üríti ki a gimnázium kért területét

– A fővárosi önkormányzat hamarosan tárgyalásokat kezd a Fővárosi Csatornázási Művek külföldi kézben lévő 25 százalékos üzletrészének visszavásárlásáról – reagált a felvetésre Tarlós István, aki a vízművek részvényeinek eladásához hasonló okokkal magyarázta a városvezetői döntést: a fővárosi önkormányzat alig 16,8 milliárdért adta el a tulajdonrészt a menedzsmentjogokkal együtt, miközben csak az idén ennek az összegnek a 37,8 százalékát veszik ki a külföldi tulajdonosok a cégből osztalékként.

Tüttő Kata szerint az 1997-ben kapott 16,8 milliárd ma 30-40 milliárdot ér. Így az osztalék összegével való összehasonlítás erősen sántít. S egyúttal megkérdezte, hogy melyik tulajdonosi kölcsön visszafizetési kockázatára tartalékol a városvezetés hatmilliárdot. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes nem tagadta, hogy a tartalékolás oka a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek adott hitel megtérülésének bizonytalansága. De négymilliárdot tartalékoltak a CET-per kockázataira és 3,85 milliárdot a Rác fürdő beruházójával szemben fennálló banki követelés megvásárlására. (Az utóbbira vonatkozó banki döntés már megszületett, ám annak eredményéről ellenzéki kérésre sem adott tájékoztatást a városvezetés.)

A vízműveknek adott tulajdonosi hitel ügye még kétszer merült fel tegnap. Először a vízművek és a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT) összevonására vonatkozó előterjesztés tárgyalásakor. Az ellenzék ugyan támogatta a cégek összevonását, de Hanzély Ákos (Párbeszéd Magyarországért) egyúttal arra is rámutatott, hogy a tavaly még 1,8 milliárd forint osztalékot fizető cég az idén már egy fillért sem fizet. Jövő évi üzleti tervét pedig csak a BKSZT beolvasztásával sikerült nullszaldósra hozni. Erre egyébként a meglévő hitelek visszafizetése miatt is szükség volt, enélkül ugyanis a vízművek képtelen lett volna eleget tenni idei adósságszolgálatának. A cég új – a tulajdonosi kölcsön törlesztését célzó – hitelének felvételéhez szükséges fővárosi garanciavállalásról zárt ülésen döntöttek a képviselők. Az önkormányzat nem pontosított típusú kezességvállalása mellett várható, hogy néhány – a szolgáltatással nem összefüggő – vízműingatlanra is jelzálogot jegyeztethet be a hitelező bank. Lapunk információi szerint a pályázati dokumentációt kiváltó hat pénzintézetből már csak négy maradt, de még egyik sem tett ajánlatot. A városvezetés ennek ellenére bízik abban, hogy tartható lesz a közgyűlés szabta május végi szerződéskötési határidő.

Csak a Fidesz–KDNP-frakció szavazta meg a főváros 2014-es költségvetési koncepcióját. Az ellenzéket ugyanis nem győzte meg a mindösszesen nyolcoldalas dokumentum, amelyben alig 45 sort szánnak a jövő évi büdzsére. Fő irányelvként elismétlik az idei alapvetéseket: nem tervezhető működési hiány, a hiteleket fizetni kell, a közösségi közlekedés csak a költségvetési egyensúlyig finanszírozható, a szolgáltatásokat a törvényi minimumon biztosítja a város, új kötelezettség csak új forrás terhére vállalható. Az előző ciklusban indult, kifutó beruházások helyére legfeljebb a járműállomány cseréje és az elektronikus jegyrendszer bevezetése lép. A városvezetés a fejlesztési és a működési kiadások csökkenésével számol. Tarlós István főpolgármester újfent elismételte, hogy a 2014-es költségvetést determinálja az előző városvezetés öröksége. Az ellenzék pedig újra elmondta: számok nélkül nehéz költségvetésről beszélni, márpedig az előterjesztésben nincs szám.

A közgyűlés ezt követően futólépésben fogadta el többek között a Sziklakórház tulajdonba vételének indítványozását, valamint a fővárosi kikötők új díjszámítási módját. Ezentúl minden kikötőben alapdíjat kell fizetni a használatért. Ezenfelül kikötői osztályokat – közforgalmú és nem közforgalmú állóhajó vagy úszó létesítmény stb. – állapítanak meg, figyelembe veszik a Budapesten belüli elhelyezkedést és a hajó partra vetített hosszát is. Az új rendelet fő célja a kikötőhasználati bevételek 50-60 százalékos növelése, amely Szeneczey Balázs főpolgármester helyettes szerint nem nagy kihívás, annyira kevés folyik be ebből most. A kikötőhasználati engedélyeket egyébként csak az idény végéig adják ki, jövőre ugyanis – a parthasznosítási jog megszerzése után – az önkormányzat is belépne a hajóbizniszbe.

Új formában került a közgyűlés elé a Veres Pálné Gimnázium átépítésére vonatkozó előterjesztés. A korábbiakkal ellentétben a főváros a közös tulajdon megosztása, illetve eladása helyett saját költségén üríti ki az épület másik felét birtokló Veres Projekt 2007 Kft. által kért területet, és alakít ki új tantermeket a gimnázium kizárólagos használatú részén 65 millió forintért. Az önkormányzat ugyanis attól tart, hogy a bíróság a cégnek ad majd igazat, és a „kilakoltatási” ítélet megzavarja a tanév rendjét.