Ángyán Kishantosról: "Botrány, botrány!"
Kishantos példája valóban meghökkentő. Az egykori mezőfalvi állami gazdaság területéből kihasított 453 hektáros szántóföldön 21 éve kezdte meg a működését a helyi civil szervezetek tulajdonában lévő nonprofit kft. (korábban jogelődjei). A létesítmény központja az a Hantos községtől néhány kilométerre lévő egykori földesúri kúria, amely ma már a Mezőföld Népfőiskolai Társaság tulajdonában van, és amely körül az állami földek bérbevételével 1992-ben indult meg a biogazdálkodás. A folyton változó jogszabályok miatt hol alapítványi fenntartásban, hol közhasznú társaságként, az utóbbi években pedig már nonprofit kft. formájában működött az ökológiai mintagazdaság.
Ács Sándornétól, a kft. agrár- és környezetvédelmi mérnöki diplomával rendelkező ügyvezetőjétől megtudtuk, az elmúlt két évtizedben a kishantosi népfőiskolán elsősorban azokat a gazdálkodókat látták vendégül, akik nyitottak voltak a vegyszer- és műtrágyahasználat nélküli szántóföldi művelés fortélyainak elsajátítására. A bérelt állami földeken végzett biogazdálkodás részben a népfőiskola működtetését finanszírozta, másfelől lehetőséget nyújtott a folyamatos kísérletezésre. Az ügyvezető hangsúlyozta, nonprofit szervezetként egyetlen fillér hasznot sem vehetnek ki a cégből, a nyereséget vissza kell forgatniuk a fejlesztésekre.
– A kulcsszó a nyereség: az eltelt 21 év bebizonyította, hogy a szántóföldi méretekben folytatott biogazdálkodás is lehet jövedelmező – tette hozzá Ács Sándorné, aki a sikerek közé sorolta, hogy számos külföldi szakmai delegáció járt már Kishantoson, és hosszú időn keresztül az agrártárca is büszkén ajánlotta őket a szakmai vendégek figyelmébe.
A helyzet azután változott meg, hogy Ángyán József (aki a projekt egyik legfőbb szakmai támogatója) kegyvesztett lett kormányoldalon – állítják a kishantosiak. A nonprofit kft. földhaszonbérleti szerződése október 31-én jár le, ám az NFA már tavaly ősszel pályázatot írt ki a szóban forgó 453 hektárra. A területet tíz részre bontották, így a kishantosi kft.-nek tíz pályázatot kellett benyújtania ahhoz, hogy megtarthassa a korábban általa használt összes birtoktestet. Ángyán József azt mondta, a jelenlegi kormány által kidolgozott NFA-törvény és a nemzeti vidékstratégia szerint is elképzelhetetlen, hogy a kishantosi vidékfejlesztési központnál alkalmasabb pályázója lehetett volna ezeknek a földeknek. „Az a 453 hektár, amely több mint két évtized alatt egyszer sem látott vegyszert meg műtrágyát, komoly mezőgazdasági értéknek számít, és minden körülmények között meg kellene védeni” – véli az exállamtitkár.
A közelmúltban kihirdetett végeredmény szerint azonban az NFA semmilyen értéket sem látott a nemzetközi hírű biogazdaságban: egyetlen hektárt sem kapott a nonprofit kft., a tíz tábla megművelésének jogát tíz különböző pályázó nyerte el. Közülük csak egyetlen hantosi akad, a többiek 10–25 kilométerre laknak a falutól. Nem mindenki családi gazdálkodó, a nyertesek között cégek is akadnak, de megpróbálkozhat a földműveléssel a mezőfalvi polgármester is. Ács Sándorné szerint egyikük sem biogazdálkodó, és jövőre feltehetőleg ismét kemikáliákkal szórják tele a kishantosi földeket. Nem mellesleg az állami földek elvesztése a népfőiskolát is lehetetlen helyzetbe hozza, hiszen eddig jórészt a mintagazdaság jövedelméből működtették. Földek nélkül a létesítményközpont is feleslegessé válik, előbb-utóbb meg kell majd szabadulniuk a volt földesúri kúriától is.
Sebestyén Róbert, az NFA elnöke szerdán sajtótájékoztatón reagált a kishantosi történetre. Elöljáróban kijelentette, hogy a pályáztatás jogszerűségéhez nem férhet kétség, majd közölte, a nonprofit kft. nem olyan színvonalú pályázatokat nyújtott be, amelyekkel meggyőzte volna a bírálókat. Az NFA-elnök azt mondta, a kishantosi cég nem szolgált rá a földalapkezelő bizalmára, hiszen korábban több tízmillió forintos bérletidíj-hátralékot halmozott föl. Sebestyén emlékeztetett rá: az NFA 2010-ben kezdeményezhette volna a kft. felszámolását, ám ehelyett a megegyezésre törekedett, és egy megállapodás keretében engedélyezte a kishantosiaknak a tartozás részletekben történő törlesztését. Egyúttal időt adtak a kft.-nek arra, hogy felkészülhessen a bérleti szerződés lejárta utáni időszakra – tette hozzá.
Sebestyén Róbert arra a felvetésre, hogy a kft. ellehetetlenítésével megszűnhet a biogazdálkodás a térségben, azt válaszolta: kezdeményezték az agrártárcánál, hogy a kishantosi földek egy részén szakemberek bevonásával szakképzés keretében továbbra is kizárólag biogazdálkodás folyhasson. Ennek részleteiről még nem született döntés.
A felhalmozott adóssággal kapcsolatban Ács Sándorné azt mondta, 1999 óta görgetik maguk előtt a tartozást, ám éveken át azt az ígéretet kapták az agrártárcától, hogy csökkenteni fogják a kft. szerint irreálisan magas bérleti díjat. Erre végül nem került sor.
Ács Sándorné elszántnak tűnik. Közölte, az összes létező hazai és nemzetközi jogi fórumon harcolni fog a 453 hektár visszaszerzéséért. „Nem magamért küzdök, hiszen nyakamon a nyugdíj, hanem azért, hogy egy nemzeti értéket ne lehessen csak úgy kidobni az ablakon. A történtek megviseltek ugyan, de nem adom fel. Az igazság a mi oldalunkon van” – tette hozzá.
