Az új, érdekalapú formáció – amely a verseny- és a közszféra szervezett dolgozóinak több mint kétharmadát képviseli majd – az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának fúziójával jön létre, a tervek szerint még ebben az évben.

A lapunk által megkérdezett szakszervezeti vezetők a tényt megerősítették, és azt hangsúlyozták: eljött az ideje a két évtizednyi megosztottság megszüntetésének, az egymással szembeni rivalizálásnak, harcnak, most már valódi akció- és szervezeti egységet kell felmutatni a munkavállalók védelme érdekében. Részleteket azonban egyelőre nem kívántak elárulni. Vélhetően azért sem, mert még olyan „apróságokon” dolgoznak az egyesülést előkészítő bizottságokban, hogy mi legyen az egyes konföderációk és ágazatok vagyonával.

Információink szerint felmerült, hogy nem a konföderációk, hanem a tagszervezeteik egyesülnek, de erről sincs még végső döntés – a lényegnek mindenki azt tartja, hogy jöjjön már létre a közös szervezet, és mielőbb „olvadjanak össze” az érdekvédelmi tevékenység hátterét biztosító szakértői gárdák, valamint a munkájuk finanszírozásához elengedhetetlen anyagi erő. Találgatások folynak a névadásról is: felmerült például, hogy legyen a konglomerátum neve Összefogás Szakszervezeti Szövetség, vagy Magyar Szakszervezeti Szövetség, a közös erőt jelképező logóval.

A legnehezebb döntés várhatóan a legfrissebb információk szerint mintegy 250 ezer aktív dolgozót képviselő új konföderáció vezetőjének kiválasztása, ami várhatóan hosszabb folyamat eredménye lesz.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke is úgy véli, a jelenlegi struktúra nem elég hatékony, a munkavállalók érdekeit érdemben képviselni és érvényesíteni tudó szakszervezeti szerveződésre van szükség. Az új formációt minél előbb létre kell hozni azokkal, akik ebben hajlandóak együttműködni.

A SZEF-nél tegnap született meg a szinte egyhangú döntés arról, hogy május elsején kinyilvánítják részvételi szándékukat az egyesülés folyamatában. Varga László, a SZEF elnöke világossá tette: céljuk, hogy a szakszervezeti együttműködés legmélyebb és legátfogóbb átalakítása, az egyesülés megvalósuljon, a végső döntést azonban a kongresszusnak kell majd meghoznia.

Bár az integráció előkészítésében korábban részt vett az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vezetése is, a napokban jelezték, egyelőre nem csatlakoznak. Kuti László, a főleg a felsőoktatásban és a kutatásban szerveződő ÉSZT elnöke ezt azzal indokolta, hogy bár zsigerileg nem utasítják el a konglomerátumot, egyelőre nem látják, mihez csatlakozhatnának. Nem világos számukra, hogyan tudnák megoldani a konföderációhoz tartozók speciális érdekeit.