Már nem tilos a vörös csillag
Eddig önmagában már az is bűncselekménynek minősült, ha valaki vörös csillagot (vagy horogkeresztet) tűzött ki, mostantól viszont vizsgálni kell, hogy emiatt az egyébként szinte körülhatárolhatatlan köznyugalom sérelmet szenvedett-e. Az eddigi szabályozás az emberi jogi bíróság előtt elbukott, mert a strasbourgi fórum – a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan és szükségtelen korlátozása miatt – több alkalommal is kártérítést ítélt meg azoknak, akiket a magyar bíróságok a vörös csillag viselése miatt elítéltek.
A büntető törvénykönyv most felülírt rendelkezését az Alkotmánybíróság (AB) – nem kis részben a Magyarországot a vörös csillag viseléséért kiszabott ítéletek miatt elmarasztaló strasbourgi verdiktek hatására – februárban április 30-i hatállyal megsemmisítette.
Az AB úgy ítélte meg, hogy a szabályozás túl tág, mivel a jelképhasználatot általában szankcionálja, és ezzel aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. A parlamentnek így mindenképpen döntenie kellett, különben az önkényuralmi jelképeket májustól mindenki korlátozás nélkül kitűzhette volna.
A kormány ezután készített új javaslatot, amelyhez csak ellenzéki módosítók érkeztek, de ezeket tegnap elutasították. Az országgyűlési zárószavazás után így a módosítás április 30-án hatályba léphet. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy például egy május 1-jei majálison a kommunista pártok hívei megjelenhetnek-e csillaggal a zakójuk hajtókáján. Az eddigi büntetőeljárások szinte kivétel nélkül hasonló cselekmény miatt indultak, és a strasbourgi emberi jogi bíróság minden esetben az elítélteknek adott igazat.
Azt viszont, hogy mi lesz ezután, egyelőre nem tudni. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy ha valakit a vörös csillag viselése zavar, a bíróság megállapítja majd a köznyugalom sérelmét. Ezért szerencsésebb lett volna, ha a büntető törvénykönyvet úgy módosítják, hogy a célzatot vizsgálják. Tehát csak azokat kellene elmarasztalni – és ez áll közelebb a strasbourgi bíróság gyakorlatához is –, akik kifejezetten az önkényuralmi rendszerek népszerűsítése érdekében viselik a jelképeket, hiszen a köznyugalom sérelme szinte megfoghatatlan.
Így majd csak a bírósági gyakorlat döntheti el, hogy az önkényuralmi jelképeket milyen feltételek mellett lehet használni. A mostani új szabályozás alapján egyébként az sem zárható ki, hogy újabb ügyek kerülnek majd az emberi jogi bíróság elé, ha a hazai fórumok túlzottan megszorító módon értelmeznék a Btk.-t.
