Fővárosi költségvetés 45 sorban

A fővárosi önkormányzat jövő évi költségvetési koncepciójában egyetlen szó sem esik 2014 konkrét pénzügyeiről. S mint ahogy az idei évre vonatkozó tervezetből, ebből is hiányoznak a számok. Mindössze két szám lelhető fel benne a BKV-finanszírozáshoz kapcsolódva, de a főösszeg nélkül ezek is csak lógnak a levegőben. Az előterjesztés az ideinél is kevesebb: mindössze nyolc oldal.

A dokumentum alig leplezetlen kipipálása egy kötelező feladatnak. Az államháztartásról szóló törvény értelmében az önkormányzatoknak minden év április végére el kell készíteniük a következő év költségvetési koncepcióját. Megengedő magyarázatok szerint azért, hogy a kormány előre láthassa, hogy az egyik legnagyobb alrendszerének minősülő önkormányzatok milyen típusú és nagyságú pénzügyi gondokkal küzdenek, és arra megoldást keressen még az állami költségvetési vita előtt.

Orbán Viktor és Tarlós István a kézfogásig már eljutott
Orbán Viktor és Tarlós István a kézfogásig már eljutott

Rossz nyelvek viszont a megmaradt tartalékok megcsapolásának szándékát látják bele ebbe a kényszerbe. Akár ez, akár az vezérelte is a döntéshozókat: a fővárosi önkormányzat koncepciójából nem sok támpontot kapnak.

Az előterjesztés nyitányaként Tarlós István főpolgármester, illetve pénzügyi helyettese, Bagdy Gábor – mint előterjesztők – részletesen ismertetik a törvényi hátteret. Majd három oldalban rávilágítanak a főváros idei költségvetésének helyzetére, amit már ismerünk: a korábbi normatív támogatást felváltotta a feladatfinanszírozás.

Az önismétlés sormintájába ezúttal egy új szál fonódik, hiszen a városvezetés végre kimondja azt, amit az ellenzék az idei költségvetés vitájában annyiszor hangoztatott: az állam nem csupán a feladatellátásra eddig biztosított normatívát és a feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy részét, hanem az önkormányzatok – a jobb feladatellátás érdekében korábban hozzáadott – saját forrásait is elvonta. A kórházak és a tűzoltó-parancsnokságok után idén januártól az oktatási, a szociális, a gyermekvédelmi és a pszichiátriai intézmények is állami kézbe kerültek.

A főváros ezen még túltenné magát – bár az egészségügyi intézmények átadásáról szóló dokumentumot Tarlós István mind a mai napig nem írta alá –, ha a fővárosi közösségi közlekedés működtetése nem nyomasztaná oly nagyon. De ez a ciklus kezdete óta neuralgikus pont. Bár a városvezetés mindig büszkén emlegeti fel – mint ahogy most is – a kormánnyal 2012-ben kötött BKV-paktumot, a megállapodás írott malaszt maradt.

Sőt a helyzet egy kicsit rosszabb lett. A főváros helyi közlekedésének hosszú távon való biztosítása érdekében a kormány csaknem 20 milliárddal csökkentette a BKV normatíváját, majd a forrásmegosztásnak a főváros javára való módosításával 7,5 milliárd pluszbevételhez juttatta a céget. Lesöpörték viszont a dugódíj bevezetésének tervét. Majd az idei kormány–főváros szerződésbe újra belefoglalták. Arra is ígéretet tett a kormány, hogy május 20-ig lépéseket tesz a BKV működésének fenntartása érdekében, hiszen, mint ismeretes, csak októberig elég a pénz. De ez eddig mind-mind csak ígéret.

Azt sem tudni még, hogy a szintén ezen szerződésbe foglalt 60 százalékos állami adósságátvállalás pontosan mely hiteleket érinti majd. A főváros érthetően a rövid lejáratú, kedvezőtlenebb pénzügyi feltételek mellett felvett tartozásaitól szabadulna. Mivel csak így tudja teljesíteni mindazon pénzügyi mutatókat, amelyek a kölcsönszerződések megkötésekor ugyan adottak voltak, de az új finanszírozási rend rendkívül kedvezőtlenül alakította át ezeket.

A főváros szerint a kormány beépíti hosszú távú nemzeti fejlesztési terveibe a főváros kiemelt beruházásait. Így a közösségi közlekedés fejlesztését – 4-es metró, villamospálya és járműbeszerzés –, a csatornahálózat bővítését és a fővárosi Duna-part jobb hasznosítására vonatkozó elképzeléseket.

Mindezek taglalása után érkezik el az előterjesztés a valódi tárgyához: a jövő évi költségvetési tervhez, amit 45 sorban el is intéz. Fő irányelvként a tavaly nehezen összegereblyézett alapvetéseket sorolják: nem tervezhető működési hiány, a hiteleket fizetni kell, a közösségi közlekedés csak a költségvetési egyensúlyig finanszírozható, a szolgáltatásokat a törvényi minimumon biztosítja a város, új kötelezettség csak új forrás terhére vállalható. Az előző ciklusban indult, kifutó beruházások helyére a járműállomány cseréje és az elektronikus jegyrendszer bevezetése lép. Összegzésként pedig arra jut a két városvezető: a „növekvő működési eredmény” és a „javuló pénzügyi mutatók” megfelelő pénzügyi mozgásteret biztosítanak a 2014–2020 közötti uniós ciklusba való bekapcsolódáshoz. Bár ezt aligha az általuk készített előterjesztésből szűrték le.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.