Fővárosi költségvetés 45 sorban
A dokumentum alig leplezetlen kipipálása egy kötelező feladatnak. Az államháztartásról szóló törvény értelmében az önkormányzatoknak minden év április végére el kell készíteniük a következő év költségvetési koncepcióját. Megengedő magyarázatok szerint azért, hogy a kormány előre láthassa, hogy az egyik legnagyobb alrendszerének minősülő önkormányzatok milyen típusú és nagyságú pénzügyi gondokkal küzdenek, és arra megoldást keressen még az állami költségvetési vita előtt.
Rossz nyelvek viszont a megmaradt tartalékok megcsapolásának szándékát látják bele ebbe a kényszerbe. Akár ez, akár az vezérelte is a döntéshozókat: a fővárosi önkormányzat koncepciójából nem sok támpontot kapnak.
Az előterjesztés nyitányaként Tarlós István főpolgármester, illetve pénzügyi helyettese, Bagdy Gábor – mint előterjesztők – részletesen ismertetik a törvényi hátteret. Majd három oldalban rávilágítanak a főváros idei költségvetésének helyzetére, amit már ismerünk: a korábbi normatív támogatást felváltotta a feladatfinanszírozás.
Az önismétlés sormintájába ezúttal egy új szál fonódik, hiszen a városvezetés végre kimondja azt, amit az ellenzék az idei költségvetés vitájában annyiszor hangoztatott: az állam nem csupán a feladatellátásra eddig biztosított normatívát és a feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy részét, hanem az önkormányzatok – a jobb feladatellátás érdekében korábban hozzáadott – saját forrásait is elvonta. A kórházak és a tűzoltó-parancsnokságok után idén januártól az oktatási, a szociális, a gyermekvédelmi és a pszichiátriai intézmények is állami kézbe kerültek.
A főváros ezen még túltenné magát – bár az egészségügyi intézmények átadásáról szóló dokumentumot Tarlós István mind a mai napig nem írta alá –, ha a fővárosi közösségi közlekedés működtetése nem nyomasztaná oly nagyon. De ez a ciklus kezdete óta neuralgikus pont. Bár a városvezetés mindig büszkén emlegeti fel – mint ahogy most is – a kormánnyal 2012-ben kötött BKV-paktumot, a megállapodás írott malaszt maradt.
Sőt a helyzet egy kicsit rosszabb lett. A főváros helyi közlekedésének hosszú távon való biztosítása érdekében a kormány csaknem 20 milliárddal csökkentette a BKV normatíváját, majd a forrásmegosztásnak a főváros javára való módosításával 7,5 milliárd pluszbevételhez juttatta a céget. Lesöpörték viszont a dugódíj bevezetésének tervét. Majd az idei kormány–főváros szerződésbe újra belefoglalták. Arra is ígéretet tett a kormány, hogy május 20-ig lépéseket tesz a BKV működésének fenntartása érdekében, hiszen, mint ismeretes, csak októberig elég a pénz. De ez eddig mind-mind csak ígéret.
Azt sem tudni még, hogy a szintén ezen szerződésbe foglalt 60 százalékos állami adósságátvállalás pontosan mely hiteleket érinti majd. A főváros érthetően a rövid lejáratú, kedvezőtlenebb pénzügyi feltételek mellett felvett tartozásaitól szabadulna. Mivel csak így tudja teljesíteni mindazon pénzügyi mutatókat, amelyek a kölcsönszerződések megkötésekor ugyan adottak voltak, de az új finanszírozási rend rendkívül kedvezőtlenül alakította át ezeket.
A főváros szerint a kormány beépíti hosszú távú nemzeti fejlesztési terveibe a főváros kiemelt beruházásait. Így a közösségi közlekedés fejlesztését – 4-es metró, villamospálya és járműbeszerzés –, a csatornahálózat bővítését és a fővárosi Duna-part jobb hasznosítására vonatkozó elképzeléseket.
Mindezek taglalása után érkezik el az előterjesztés a valódi tárgyához: a jövő évi költségvetési tervhez, amit 45 sorban el is intéz. Fő irányelvként a tavaly nehezen összegereblyézett alapvetéseket sorolják: nem tervezhető működési hiány, a hiteleket fizetni kell, a közösségi közlekedés csak a költségvetési egyensúlyig finanszírozható, a szolgáltatásokat a törvényi minimumon biztosítja a város, új kötelezettség csak új forrás terhére vállalható. Az előző ciklusban indult, kifutó beruházások helyére a járműállomány cseréje és az elektronikus jegyrendszer bevezetése lép. Összegzésként pedig arra jut a két városvezető: a „növekvő működési eredmény” és a „javuló pénzügyi mutatók” megfelelő pénzügyi mozgásteret biztosítanak a 2014–2020 közötti uniós ciklusba való bekapcsolódáshoz. Bár ezt aligha az általuk készített előterjesztésből szűrték le.
