A kormányzat minap – részben a négyszer módosított alaptörvényben történt változások, főként azonban az alkotmánybírósági elutasítás miatt –előrukkolt az egyházi törvény legújabb változatával. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma indoklása szerint az teljes körűen biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, egyúttal kiküszöböli az 1990-es, egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, amelyek visszaélésekre adtak alkalmat. Az MSZP ezzel szemben állítja, hogy a javaslat nem orvosolja az alapbajt: azt, hogy a bíróság helyett a „kétharmad politikusai” döntik el, melyik vallási szervezet lehet bevett egyház.

„Az Orbán-kormány a szokásos cinizmussal nem az alkotmányellenes helyzeten változtatott, hanem az alkotmányt változtatta meg: beemelte az alaptörvénybe a politika pallosjogát az egyházak felett” – tiltakoztak a parlament vallásügyi bizottságának szocialista tagjai, Lendvai Ildikó és Nyakó István. Az Alkotmánybíróság, amikor idén februárban másodszor is megsemmisítette az egyházi törvény több alapvető rendelkezését, úgy ítélte meg: sérti az alaptörvényt, hogy az egyházi státusuktól megfosztott vallási közösségek nem kapnak hivatalos indoklást az elutasítás okairól.

Ráadásul jogorvoslati lehetőségük sincs. Az alkotmányos kifogások között szerepelt az is, hogy Európában kirívó módon „politikai alapon” az Országgyűlés dönt az egyházak elismeréséről. A mostani kormányzati előterjesztés szerint az a közösség válhat úgynevezett bevett egyházzá, amelyik legalább százéves „nemzetközi működést” tud felmutatni, vagy legalább húsz éve szervezett formában létezik Magyarországon, és taglétszáma eléri a hazai népesség 0,1 százalékát (ami durván tízezer embert jelent).

A többi közösség, amelyik elismerten vallási tevékenységet végez, de nem felel meg a kritériumoknak, vallási szervezetként folytathatja. Karsai Dániel alkotmányjogász több kisegyház képviseletét is ellátja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság előtt. Elmondása szerint a Fidesz–KDNP előző elképzeléseihez képest az egyháznak nem minősülő vallási szervezetek hitéleti lehetőségei valóban bővülnek majd – csakhogy ezzel nagyjából végére is értünk a pozitívumok felsorolásának. Az egyházak elismeréséről végső soron továbbra is az Országgyűlés dönt, és formailag hiába fellebbezhetnek az elutasító döntés ellen az Alkotmánybíróságnál, nem látszanak azok az eljárásjogi szabályok, amelyek alapján felül lehetne bírálni a parlamentet.

Rendkívül aggályosnak tartja Karsai azt a kitételt, hogy az érintett vallási közösségeknek igazolniuk kell a megkövetelt tízezres taglétszámot. A vallási hovatartozás szigorúan védett személyes adat, tehát azok a közösségek, amelyek egyáltalán vezetnek tagnyilvántartást, nem kötelezhetők a lista kiadására. Ha viszont senki nem ellenőrzi a taglétszámot, akkor ennek az előírásnak semmi értelme. A kormányzat olyan gumiparagrafusokat is betett a javaslatba, amelyek alapján a politikai hatalom minden említett kritériumtól függetlenül, saját belátása szerint bármely szervezetet kizárhat az egyházak sorából. A leginkább szembetűnő abszurditás: az egyházaknak alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy közösségi célok érdekében együttműködjenek az állammal. „Nemzetbiztonsági kockázatot” jelentő szervezetek nem kaphatnak egyházi státust – Karsai szerint részletes szabályozás hiányában ez a pont is tetszőlegesen értelmezhető.

Az Alkotmánybíróság visszaállította az egyházi rangjuktól jogsértően megfosztott közösségek státusát, de a kormány semmit nem tett, hogy az elvileg kötelező érvényű határozat a gyakorlatban is érvényesüljön. Sok vallási közösség csak papíron számít egyháznak, a valóságban nem jogosult például arra, hogy egyszázalékos adományokat gyűjtsön. Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője közleményben tiltakozott, amiért egyháza – másokhoz hasonlóan – az adóhatóságtól mindmáig nem kapott technikai számot. Márpedig ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az adófizetők kedvezményezettként megjelölhessék. Iványi Gábor egyháza a korábbi technikai számra (0444) várja az egyszázalékos felajánlásokat. Egyelőre azonban kérdéses, hogy az így befolyt összeget végül kiutalja-e az adóhatóság.

Iványi Gábor metodista lelkész már korábban is tiltakozott a kisegyházakat sújtó törvény ellen, ők a mai napig nem kaptak technikai számot az adóhatóságtól