Kenőpénzből kampánypénz?
Az egészségházért 2006-os megválasztása óta harcolt képviselőtársa, P. Elek. Történetesen ő építette a város által kiszemelt ikerházat. Eredetileg csak a fele került volna köztulajdonban, de annak az alapterülete a szakértő szerint kevés lett volna az önkormányzat céljaira, ezért a település „kénytelen volt” vételi szándékát bejelenti az ikerház másik felére is, ahol történetesen P. lánya lakott.
Már majdnem megköttetett az üzlet, amikor M. közölte, hogy a szerződés előfeltételeként mindkét eladó adjon vissza neki (zsebbe) egy-egy millió forintot. A hírt P. Eleknek kellett közölni ez érintettekel, akik nemet mondtak. Az önkormányzat végül nem vette meg az ikerházi lakásokat, ellenben hamarosan nyomozást indított a Központi Nyomozó Főügyészség, kétrendbeli hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanújával. Április 5-én be is nyújtották a vádiratot M. Attila Gyula és a bűnsegédként megvádolt P. Elek ellen a Debreceni Törvényszékre.
A Központi Nyomozó Főügyészség Korrupció Elleni Ügyek Osztálya 2011. áprilisi megalakítása óta 231 olyan korrupciógyanús üggyel foglalkozott, amelynek feltételezett elkövetője városi vagy megyei önkormányzati tag, illetve városi, megyei, regionális vagy országos illetőségű közigazgatási szerv vezető munkatársa – mondta lapunk kérdésére Fazekas Géza ügyészségi szóvivő. Bár a be-, illetve feljelentéseket döntően a Nemzeti Védelmi Szolgálattól, a Nemzeti Nyomozó Irodától és a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól kapják, az esetek többségében nem indul nyomozás. Részben azért, mert a beadvány alkalmatlan arra, hogy az alapján nyomozást indítsanak, részben pedig azért, mert az eljárás során bűncselekmény nem állapítható meg, vagy nem bizonyítható.
Sok ügyet más hatóságokhoz tesznek. Száz feljelentésnek minősíthető beadványnak a harmadát utasítják el, de az elrendelt nyomozások felében is bűncselekmény, vagy gyakrabban bizonyítékok hiányában megszüntetik a nyomozást.
A két évvel ezelőtti indulásához képest a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya 231 ügyből 70-ben indított nyomozást, amelyeknek összesen 214 gyanúsítottja volt. Hat ügyben már vádat emeltek. Az elsők egyike, és a legismertebb a nemzetközi fogadási csalás magyarországi szálainak felgöngyölítésére indított nyomozás, a bundaügy. 33 megvásárolt mérkőzéssel összefüggésben 46 gyanúsított ellen készülnek vádat emelni.
A Korrupció Elleni Ügyek Osztálya nyomoz a Vizoviczki-ügyben, amelyben két hete titokban újabb négy gyanúsítottat hallgattak ki, ezzel a nyomozás múlt májusi kezdete óta 22-re emelkedett a gyanúsítottak száma. A legutóbb kihallgatott négy gyanúsított a bűnszervezetben elkövetett vesztegetéshez kapcsolódó adócsalásban működött közre – mondta Fazekas.
Székesfehérvárott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 14 tisztviselője és az őket összesen 11 millió forinttal megvesztegető „civilek”, összesen 66 ember ellen is a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya nyomozott. A vádirat szerint – amelyet eredetileg a fehérvári törvényszékre nyújtottak be, de mivel az kizáratta magát, Balassagyarmaton tárgyalják majd az ügyet – a NAV-osokkal felálló bűnszervezet mintegy 150 millió forint jogos bevételtől fosztotta meg a költségvetést.
Két év alatt 231 ügy, amelyből csak 70-ben indult eljárás, nem tűnik soknak. Különösen, ha figyelembe visszük a Transparency International országjelentését, amely még mindig lesújtó képet fest az ország korrupciós helyzetéről. Fazekas Géza szerint az ő ügyforgalmukból még nem lehet általánosítható következtetéseket levonni az ország korrupciós helyzetére. Egyfelől, mert nem csak a Központi Nyomozó Főügyészség Korrupció Elleni Ügyek Osztálya nyomoz ugyanis vesztegetési ügyekben. Másfelől, ennél a bűncselekménynél egyik fél sem érdekelt a másik leleplezésében.
A törvény szerint nem büntethető sem az aktív (aki a kenőpénzt adja), sem a passzív vesztegető (aki a jogtalan előnyt elfogadja), ha tettét még azelőtt bejelenti és részletesen feltárja, hogy az más úton a hatóságok tudomására jutott volna. A többség a jelek szerint bízik a korrupció egyre kifinomultabban működő rendszerében. Abban, hogy a mind mélyebben konspirált kapcsolattartás, a pénzek közvetítőkön (olykor külföldi, offshore cégeken) keresztül történő átutalása kellő védelmet jelent a lebukás ellen.
Fazekas Gáza tapasztalatai szerint azonban mind többen rögzítik a kenőpénz átadását, és magát a korrupciós alkut is; mintegy biztosíték gyanánt, hogy a megvesztegetett közhivatalnok teljesíti, amiért fizettek neki. Persze a passzív vesztegetők is védekeznek. Egy volt alpolgármester például a zempléni hegyek közé hívta a vállalkozót, akitől kenőpénzt kért ügye gyors és számára kedvező elbírálásáért, mert ott nincs térerő. Csak azzal nem számolt, hogy a hang- és videofelvétel elkészítéséhez a mobiloknak nem is kell térerő.
Sokan, tévesen azt hiszik,hogy az efféle felvételek – mivel törvénysértő módon készültek – nem használhatók fel bizonyítékként a bíróság előtt. Nos, ez tévedés. Mint arra Fazekas Géza is rámutatott, a szabad bizonyítás elvéből következően, ha a felvétel hitelességét a szakértő is megerősíti, a felvétel minden további nélkül a bíróság elé kerülhet. Nem egy esetben a pályázaton a döntéshozók megvesztegetése miatt vesztes felek fordulnak a hatóságokhoz. Sokan az eljárás során megvilágosodnak, és hirtelen emlékezni kezdenek arra, hogy őket is megkérdezték a döntéshozók, mennyit érne meg nekik, ha őket hoznák ki nyertesnek.
